Kínában több helyen már mesterséges beporzást kell alkalmazni a rovarpusztulás miatt. Vásárhelyi Tamás biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum egykori főigazgatóhelyettese az InfoRádióban elmondta, az északi féltekén nagyobb mértékben pusztul a rovarvilág, mint a délin. Globálisan évente egy-másfél százalékkal csökken rovarok mennyisége és fajszáma a Földön. Hozzátette, azok a fajok, amik "ránk akaszkodtak" - például a csótányok, szúnyogok - nincsenek veszélyben. A kihalófélben lévő rovarok "a természetben élnek és végtelen hasznosak: az ürüléket ők bontják és ássák el, a lehulló faleveleket, a vizek tisztítását, és a virágos növények beporzását végzik".

A visszafordíthatatlannak tűnő folyamat nagy része a nagyüzemi mezőgazdasági miatt történik. Ugyanakkor egyéni szinten is tehetünk a folyamat ellen. Mind segíthetünk a rovarvilágnak a városokban megmaradni, ha például nőnapra vágott helyett cserepes virágot ajándékozunk, ami sokáig virágzik, mert akkor rovarnak adhatunk ezzel táplálékot. Ha kiteszünk egy nádcsomót, ahova be tudnak költözni a fali méhek. Ha a kert egy sarkában engedjük, hogy természetes növényvilág nőjön, és nem nyírjuk le ott a füvet.

A városi méhlegelőkkel kapcsolatban Vásárhelyi Tamás azt mondta, sajnálja, hogy a kérdés a politika áldozata lett. Nem könnyű egy nyírott gyepből vadvirágos méhlegelőt csinálni. Ha abbahagyják a gyep nyírását és ott egy gazos terület van, az az élővilág szempontjából még mindig sokkal többet ér, mert a nyírott gyepben szinte semmi nem tud megélni. Kiemelte, tudományos vizsgálatok szerint a vadvirágok több nektárt kínálnak a beporzó rovaroknak, mint az ültetett virágok, és a vadvirágok gyakran gyomok.