EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A juhászatok eredménye 30%-ban a genetika, 50%-ban a takarmányozás, 20%-ban pedig egyéb környezeti faktorok függvénye - részletezte Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori főtanácsadója, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ professor emeritusa a gazdálkodóknak, tanácsadóknak, kutatóknak tartott szerdai workshopon. Mint mondta, több állatfajnál már sikerrel alkalmaznak olyan módszereket, melyekkel befolyásolni lehet a genetikai faktorok szintjét, a juhágazatban ez viszont még kevéssé jellemző - olvasható az egyetem hivatalos oldalán.
Itt is szükség van hasonlóan működőképes technológiákra, meg kell állítanunk azt a tendenciát, hogy a juhállomány létszáma évente 100 ezer anyával csökken Magyarországon
- emelte ki a Jávor András.
Az anyajuhokhoz kapcsolódóan, a juhászatokban előforduló, fertőző és nem fertőző eredetű vetélésekről Pálfyné Vass Nóra, a DE MÉK Állattenyésztési Tanszékének adjunktusa tartott előadást. A szakember alapvető problémának nevezte a vetélést annak ellenére, hogy a juhászatok gyakran nem hozzák azt nyilvánosságra.
A vetélési rátát folyamatosan figyelni kell. Amennyiben 5% fölé emelkedik, intézkedések szükségesek. Meg kell vizsgálni a kórelőzményeket és a diagnosztika szerepe is elengedhetetlen
- sorolta Pálfyné Vass Nóra.
A vemhes juhoknál előforduló súlyos betegség, a ketózis tüneteivel és kezelési lehetőségeivel Knop Renáta, a DE MÉK Állattenyésztési Tanszékének adjunktusa ismertette meg a szakmai fórumon részt vett tenyésztőket, tanácsadókat. Hangsúlyozta, hogy a megbetegedés hátterében minden esetben az elégtelen takarmányozás áll, majd részletesen bemutatta a hajlamosító tényezőket, a megelőzés és gyógykezelés elemeit. A résztvevők a program részeként az új tömegtakarmány-stratégiát is megismerhették, ami a juhtenyésztésben is hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. A program kidolgozása 2008-ban kezdődött.
Az egyetem Böszörményi úti campusán tartott workshop a 8 európai országot összefogó EuroSheep projekt hazai állomása volt. A nemzetközi tematikus hálózat célja a legfrissebb tudásanyag és kutatási eredmények összegyűjtése és megismertetése, illetve gazdálkodókhoz, tenyésztőkhöz eljuttatása, ezáltal a juhágazat jövedelmezőségének javítása az állategészségügyön és a takarmányozáson keresztül. A Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet a nemzetközi hálózat egyetlen magyar tagja. Klein Renáta hazai kapcsolattartó és Oláh János hazai projektvezető bejelentették, hogy májusban tartják a projekt zárórendezvényét, ahol további takarmányozási és állategészségügyi témák lesznek a középpontban.
