Kemény évek várnak a juh- és kecsketenyésztőkre: nincs mese, erre kell készülni

Kemény évek várnak a juh- és kecsketenyésztőkre: nincs mese, erre kell készülni

agrarszektor.hu
Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági piacaira, a jövedelemre és a környezeti változásokra vonatkozó legfrissebb, 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó közép távú előrejelzését. Ennek alapján a következő években

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A prognózis az EU-27 tagállamaira vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a középtávú ─ a 2021-2031-as évek közötti időszakra vonatkozó ─ kilátásait. Az agrárpiacok elemzése a mezőgazdasági termelésre és kereskedelemre vonatkozóan a 2021-es év szeptemberének végén rendelkezésre álló információkra, valamint az Európai Bizottság által használt agrárgazdasági modellre támaszkodik ─ olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A globális előrejelzések a legfrissebb makrogazdasági és piaci adatokkal frissített, az OECD-FAO által a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozóan kiállított mezőgazdasági előrejelzéseken alapulnak.

A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) reformcsomagjának elfogadása és a tagállamok Stratégiai Terveinek benyújtása kapcsán fellépő késedelemből fakadó bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére. A NAK hangsúlyozta, hogy a Bizottság az előrejelzésben csak és kizárólag a már végrehajtott szakpolitikai változások, valamint a 2021-es év szeptemberének végéig elfogadott szabadkereskedelmi megállapodások hatásait elemezték. A prognózisok a 2021 novemberében érvényben lévő mezőgazdasági és kereskedelmi politikákat tükrözik, emiatt pedig nem veszik figyelembe sem az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) ─ különösen a "Termelőtől a fogyasztóig" és a "Biodiverzitás" stratégiák ─ célkitűzéseinek és intézkedéseinek várható hatásait, sem pedig a 2021. december 6-án megjelent KAP reformcsomag elemeit, ennek ellenére a 2021-2027-es többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési számadatok aktualizálásra kerültek. Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat tekintetében pedig a 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazott EU-Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzítetteket vették alapul.

Általánosságban elmondható tehát, hogy az állattenyésztési ágazatokban az elkövetkező évtizedben a fenntarthatósági célkitűzések mind a termelők, mind a fogyasztók körében várhatóan sokkal hangsúlyosabb szerepet fognak kapni. A meghatározott és meglehetősen ambiciózus célkitűzések elérése érdekében meghozandó intézkedések végrehajtása vélhetően a teljes élelmiszerláncban jelentős hatást fog gyakorolni az EU termelésének növekedési ütemére.

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Általánosságban elmondható, hogy az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni fog a következő időszakban. Az élő állatok exportja, elsősorban az állatjóléttel ─ és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal ─ kapcsolatos aggályok és egyes kereskedelmi célpontokat érintő pénzügyi kockázatok miatt viszont szinte biztosan csökkenni fog.

A húsexport várhatóan javulni fog az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja, valamint a további piacbővítések következtében. A juhhús importjának helyzete előreláthatólag rövid távon helyre fog állni, de arra lehet számítani, hogy Új-Zéland inkább az ázsiai piacokra fog összpontosítani.

A húsfogyasztás várható alakulása

A világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4%-kal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen.

A koronavírus-járvány miatti fogyasztáscsökkenés, a kínai húshiány, továbbá a fogyasztók környezettudatosságának, az egészségügyi megfontolásoknak és a kényelmi szempontok változásának hatására azonban az egy főre jutó uniós húsfogyasztás az előrejelzések szerint ─ a világszintű trenddel szemben ─ a 2021-es évben mért 67,7 kg/fő értékről 2031-re 66,9 kg/fő értékre fog csökkenni, mely egy évtized alatt 0,8 kg/fő fogyasztáscsökkenést fog jelenteni.

Ebből a jelenlegi teljes, 67,7 kg/fő értéket kitevő húsfogyasztásból a juhhúsfogyasztás 1,3 kg/fő értéket tesz ki. Általánosságban elmondható tehát, hogy a juhhús fogyasztása kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják az árakat az év során.

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege

Az EU juhhústermelése a 2021-2031. közötti időszakban várhatóan kismértékben, évi 0,3%-kal, 660 ezer tonnára fog nőni, amelyet a termeléstől függő önkéntes támogatás, a szűkös világpiaci kínálat és a termelői árak javulása is eredményez. A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány uniós tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja előállítani az Európai Unió teljes juhhús termelésének több mint 50%-át. A 2020-as adatok szerint ugyanis a spanyol, a görög, a francia és az ír vágások adták a teljes uniós termelés több mint felét. Fontos, hogy a termelés a bruttó hazai termelésnek felel meg, a kereskedelemben az élő állatok is szerepelnek. Az élő állatok exportja az unióban 2031-re várhatóan 38 ezer tonnára fog csökkenni, mely a 2021-es értékekhez képest 33%-os mérséklődést fog jelenteni. Az előrejelzések szerint az unió húsexportja 2022-ben egyébként várhatóan helyre fog állni.

Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának közel felét képviseli. Továbbra is nagy a bizonytalanság az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásnak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Elmondható azonban, hogy ha a Covid-19 világjárvány következtében fellépő közlekedési/szállítási problémák megoldódnak, az uniós behozatal rövid távon helyreállhat. A főbb import partnerországok mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a Közel-Keleti és Észak-Afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélpont marad Új-Zéland várhatóan inkább a közelebbi ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt.

A juhhús árak alakulása

A 2021-es évi árcsúcsot követően az uniós árak várhatóan a világpiaci árak alakulását követve fognak változni. Az előrejelzés a 2022-es évben várható árcsökkenést követően 2031-ig az EU-s árak helyreállását vetíti előre. Várhatóan azonban továbbra is jelentős különbség marad az EU és a világpiaci (Új-Zéland, Ausztrália) árak között, ami az említett két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltségeinek és a világpiaci árak alacsonyabb nyomását tükrözi.

Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi átlagos 640 ezer tonna értékről várhatóan 2031. évre 662 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 0,3%-os mérséklődést követően egy 0,3%-os növekedést jelenthet. Az élő állat importja az elkövetkező évtizedben 6%-os, az élő állat exportja pedig 4,6%-os mérséklődést fog mutatni. A nettó termelés a jelenlegi átlagos 583 ezer tonna értékről egy évtized múlva várhatóan 626 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 1,1%-os mérséklődést követően egy 0,7%-os növekedést jelenthet.

A hús importja a jelenlegi 147 ezer tonna átlagos értékről 2031-re várhatóan 166 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 3,9%-os mérséklődést követően 1,3%-os növekedést jelenthet. A hús export a jelenlegi 55 ezer tonnányi átlagos értékről 10 év múlva előreláthatólag 65 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 5,4%-os emelkedést követően további 1,7%-os emelkedést jelenthet. A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 6,8%-os mérséklődést követően a 2021-2031. közötti időszakban 1%-os emelkedés várható.

Ami a fogyasztás illeti, a a jelenlegi 675 ezer tonna átlagos értékről 2031-re várhatóan 726 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,2%-os csökkenést követően 0,7%-os emelkedést jelenthet. Az egy főre jutó húsfogyasztás a jelenlegi 1,3 kg/fő értékről 1,4 kg/fő értékre emelkedhet 2031-re, mely növekedés elsősorban a húsfogyasztás diverzifikációjának, az EU népesség változásának, és a vallási hagyományoknak, valamint a migrációnak lesz köszönhető. Az piaci árak tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,7%-os emelkedést követően további 0,8%-os emelkedés várható.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03