Az EU mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a 2023-2024. közötti időszakra vonatkozó rövidtávú kilátásait jelentősen befolyásolják az időjárási viszonyok. Unió-szerte a kedvezőtlen nyári forró és száraz időjárási körülmények erőteljesen befolyásolták a terméshozamokat, noha a csapadéktöbblet segítette a gyepterületek regenerálódását. Azonban a lehullott csapadék nem minden esetben fejtett ki kedvező hatást, az árvizek, a csapadék aránytalan időbeli és mennyiségbeli eloszlása késleltette a betakarítást, kedvezett a kártevők felszaporodásának és a különböző betegségek kialakulásának, továbbá negatív hatással volt egyes termékek minőségére is - írja a NAK.

Ugyanakkor elmondható, hogy pozitív piaci kilátások jelei is mutatkoztak a vizsgált időszakban, mivel az inputköltségek (pl. energia, műtrágya és takarmány) tovább csökkentek. Az alacsonyabb uniós mezőgazdasági árak az uniós mezőgazdasági termelői árindex további csökkenéséhez vezettek a 2022. októberében elért rekordszinthez képest. Egyes mezőgazdasági árucikkek uniós exportjának fellendülését támogatták a versenyképesebb uniós nyersanyagárak és ez a tendencia valószínűleg 2024-ben is folytatódni fog. Az uniós piac tehát továbbra is vonzó az import számára.

Az Európai Központi Bank alapprognózisa szerint az euroövezet reál-GDP növekedése várhatóan 2023-ban +0,7%-os (-0,2 százalékpont), 2024-ben pedig további +1%-os (-0,5 százalékpont) lesz. Az euroövezetben az infláció 2023-ban várhatóan eléri a +5,6%-ot és fogyasztói szinten az élelmiszer-infláció az áremelkedés közel 40%-át teszi majd ki. Az uniós élelmiszerek fogyasztói ára havi változásban 2023. augusztusában -0,4%-os volt.

Az Európai Központi Bank projekciója szerint az élelmiszer-infláció 2024-ben és 2025-ben tovább csökken majd. Bár a munkaerőköltségek dinamikus alakulása és a kedvezőtlen időjárási hatásokból eredő nyomás továbbra is táplálhatja az élelmiszer-inflációt.

Nagy a baj: rohamosan terjed a fertőző állatbetegség Európában

A kéknyelv-betegség vírusának erős törzse terjed Észak-Európában, fenyegetve a juhokat és a szarvasmarhákat.

Az uniós takarmányköltségek és a világpiaci nyersanyag árak csökkenő pályán

A gyepterületek kedvezőbb állapota, valamint az uniós takarmányköltségek fokozatos csökkenése némi „megkönnyebbülést” hozott az állattenyésztők számára. Az előző év azonos időszakához, 2022. augusztusához képest a takarmánybúza ára csökkent a legnagyobb mértékben (-37%), ezt követte az árpa (-34%) és a kukorica (-30%).

A húsok esetében az alacsonyabb takarmányköltségek és a viszonylag magas húsárak elősegíthetik az uniós hústermelés javulását 2023. második felében, mivel a hasított testek súlya növekedhet. Ez azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy az EU sertés-, marha-, juh- és kecskehústermelésének csökkenését megállítsa, mindössze az EU baromfitermelése növekedhet.

A csökkenő termelési tendencia a marha-, valamint a juh- és kecskehústermelésben 2024-ben is várhatóan fennmarad, fellendülés a baromfihús termelés mellett a sertéshús szektorban várható csak. Elmondható továbbá, hogy az áruszállítási díjak esetében is megfigyelhető a csökkenés, azonban a fekete-tengeri térségben uralkodó feszültségek, a szankciók hatásai és az emelkedő üzemanyagárak bizonytalanságot okozhatnak a szállítások tekintetében a jövőben.

Hústermelés alakulása

Az egy főre jutó húsfogyasztás az EU-ban 2023-ban várhatóan 1,5%-kal csökken az árinfláció és az alacsonyabb piaci kínálat miatt. Az EU marhahústermelése 2023-ban várhatóan tovább csökken -3,1%-kal. Az uniós marhahús behozatal csökkenhet az Egyesült Királyság alacsony termelési szintje miatt, míg a Dél-Amerikából származó behozatal nem kompenzálja majd várhatóan teljes mértékben az Egyesült Királyságból származó import veszteségét. Az uniós export továbbra is küzd a magas belső árakkal ebben a szektorban.

A csökkenő sertésállományok, valamint az afrikai sertéspestis következtében az alacsonyabb takarmányárak ellenére is 2023-ban további 6,6%-kal csökkenhet az unió sertéshústermelése. A tartós belső kereslet és az alacsonyabb kínai kereslet 2023-ban várhatóan 16%-kal lassítja majd az uniós sertéshús exportot.

Az uniós baromfitermelés 2023-ban 3,3%-os fellendülést érhet el, köszönhetően annak, hogy az egyik legolcsóbb állati fehérjeforrás a baromfihús. Másrészt az uniós baromfiárak csökkentik az exporttermékek versenyképességét. Brazília, Ukrajna és Thaiföld továbbra is jelentős mennyiséget küld az EU-ba (+12%), míg az Egyesült Királyság tekintetében jelentős csökkenés tapasztalható.

A történelmi mélypontot elérő uniós juhállomány-létszámok 2023-ban -1,8%-kal mérsékelhetik a vágások számát. A tartós juhhús iránti kereslet és a magas belső árak kedveznek az Új-Zélandról és az Egyesült Királyságból származó behozatalnak, mely várhatóan +15%-kal bővül 2023-ban.

Az EU juhhús importja erőteljesebb ütemben nő

Az EU juh- és kecskehústermelésének tavaszi növekedését - amelyet a hagyományos vallási ünnepek korábbi időzítése eredményezett - az ezt követő negatív folyamatok felülmúlták, mely 2023. első felében a legtöbb tagállamban a vágások csökkenéséhez vezetett. Az uniós juhhústermelést várhatóan hátrányosan érinti majd a juhállományok strukturális csökkenése, a legelőfű rendelkezésre állásának visszaesése - különösen a mediterrán országokban -, a magasabb takarmányköltségek, valamint a juhhimlő kitörése Spanyolországban és a betegség közelmúltbeli bulgáriai megjelenése egyaránt. Kiemelendő azonban, hogy a magas kecsketejárak pozitív hatást gyakorolnak az EU kecskeállományának megőrzésére, a gazdálkodók ugyanis a magas felvásárlási árak következtében fenntartják állományaikat.

Összességében az EU-ban 2023-ban a juh- és kecskehús termelés -1,8%-os csökkenése várható, amelyet várhatóan 2024-ben kisebb mértékű (-1%) csökkenés követ majd. Mivel a juhhús a legdrágább hústípus az uniós juhhúsfogyasztás valószínűleg az egyéb vöröshús-típusokkal azonos inflációs nyomásnak lesz kitéve, de ennek ellenére a fogyasztói szokásokban betöltött sajátos jellege - vallási ünnepekhez, kulturális rendezvényekhez kötődő szezonális fogyasztási ciklikusság - továbbra is kedvezően hathat a fogyasztásra. Mindezek hatására az EU egy főre jutó juhhús fogyasztása meglehetősen stabil maradhat (+0,8%) a vizsgált időszakban.

Jó minőségű a magyar bárány, de alig eszünk belőle

Az évről évre visszatérő nagy külföldi kereslet bizonyítja a magyar bárány átlag feletti minőségét.

Vonzó uniós importpiac

Míg az EU Egyesült Királyságba irányuló juhhúsexportja stabil maradt, más főbb célállomások, például Omán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek irányába a kivitel jelentős csökkent, melynek eredményeként az év első felében -13,2%-kal csökkent az export. Ez főként az EU-n belüli viszonylag magas áraknak tudható be, ami csökkenti az unió versenyképességét és a termékeket a belföldi piacon tartja. Mivel ez a helyzet rövid távon nem fog változni, a húsexport várhatóan -10%-kal mérséklődni fog az idei évben. Amennyiben az árak enyhülnek, úgy a három éve tartó jelentős visszaesést követően, 2024-re 4%-os emelkedés várható.

Az élő állatok uniós exportja 2023. első félévében a magas belföldi árak ellenére 1,7%-kal nőtt. A Líbiába és Marokkóba irányuló export 2023. júniusi megugrása kompenzálta a Jordániába, Szaúd-Arábiába és Izraelbe irányuló kivitelcsökkenést. Összességében az élő állatok exportja 2023. év egészére vonatkoztatva várhatóan kismértékben, 1,5%-kal nő majd. Azonban az export alakulását a Fekete-tengeren keresztüli szállítás nehézségei is jelentősen befolyásolhatják. 2024-ben további 3%-os csökkenés várható a fokozatosan mérséklődő exportpotenciál miatt.

Az Új-Zélandról és az Egyesült Királyságból származó juhhús uniós importja január-júniusban csaknem 15%-kal nőtt. Összességében az uniós behozatal idén 10%-kal, 2024-ben pedig további 4,5%-kal növekedhet a magas uniós árak és a visszafogott ázsiai kereslet miatt. Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy az előrejelzés összeállításakor az élőállatok szállítására vonatkozó jövőbeli uniós jogi szabályozások hatásai még nem voltak meghatározhatóak.