A juhhús a világ hústermelésének csaknem 5%-át tehette ki a 2023-as évben. A világ juhhústermelésének mintegy 83%-a ázsiai és afrikai országokból származott: a legnagyobb juhhús-előállító ország Kína (5,4 millió tonna) lehetett. Az ázsiai kontinensen a további nagy juhhústermelők India (823 ezer tonna), Pakisztán (797 ezer tonna) és Törökország (642 ezer tonna) voltak, Afrikában pedig Nigéria (407 ezer tonna) és Algéria (363 ezer tonna) - írta meg a MÁSZ.

Az ausztrál gazdák több juhot és bárányt küldhetnek a vágóhidakra 2023-ban, mint az előző évben, ezért Ausztráliában 4,5%-kal 768 ezer tonnára nőhet a juhhústermelés. Ezzel szemben Új-Zélandon nem várható számottevő változás, 437 ezer tonna termelésre számítanak. A világ juhhús-kereskedelmében az export és az import tekintetében egyaránt 6%-os növekedés várható az idei évben. A nemzetközi piacra kerülő juhhús csaknem 79%-a előreláthatóan Ausztráliából és Új-Zélandról származhat. A legnagyobb juhhúsimportőr Kína, az Európai Unió és az USA lehet 2023-ban.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió juh- és kecskeimportja (élő állat és hús) 118 ezer tonna volt 2023 január-augusztusában, ez 9%-os bővülést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb beszállító az Egyesült Királyság és Új-Zéland voltak, összesen 94%-os részesedéssel. A nemzetközi piacon értékesített juh- és kecskehús, valamint élő állat mennyisége (71 ezer tonna) 3,4%-kal csökkent a 2022. január-augusztusihoz képest. A legnagyobb célpiacok Jordánia (22%-os részesedés), az Egyesült Királyság (18%) és Szaúd-Arábia (13%) voltak.

A KSH adatai szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 1%-kal (8 ezer tonnára) csökkent, míg értéke 22%-kal (14 milliárd forintra) nőtt 2022 január-szeptemberében az előző év azonos időszakához képest. Az élőbárány-import mennyisége 81%-kal (36 tonna) csökkent 2022 első kilenc hónapjában az előző évi volumenhez képest.

(Cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)