Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az elmúlt három évtizedben a repülő rovarok száma mintegy háromnegyedével esett vissza globálisan. A vészjósló trend különösen súlyosan érinti a világ legfontosabb beporzóit, a méheket.
Az Egyesült Államokban a méhkolóniák közel fele, 48 százaléka elpusztult idén, így a tengerentúlon 2023 a valaha feljegyzett második leghalálosabb év e téren. Az európai országok valamelyest kisebb veszteségekről számoltak be, de a 6 és 32 százalék közötti mutatók is éppúgy aggodalomra adnak okot.
A méhek eltűnése ugyanis számos alapvető élelmiszernövény beporzását, ezáltal társadalmunk élelmiszer-ellátását veszélyezteti.
Már létrejött a mesterséges méh
Mint azt Farshad Arvin és Tomas Krajnik, a brit Durham Egyetem és a prágai Cseh Műszaki Egyetem robotika-szakértői, valamint Martin Stefanec, a Grazi Egyetem biológusa írják a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben, a jelenség kezelésére többféle kezdeményezés is született. Lévén, hogy a méhkolóniák pusztulásában fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban használt rovarirtószerek, így sokak által követett szemlélet, hogy az ipari jellegű élelmiszer-termelésről át kell állni a mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, kevésbé vegyi alapú formájára.
Emellett vannak olyan szakemberek is, akik inkább a sci-fi oldaláról közelítik meg a témát, felvetve annak lehetőségét, hogy az eltűnő méhek szerepét apró robotokra, mesterséges méhekre bízzák. Utóbbi irányzat mára odáig jutott, hogy finn kutatók például képesek voltak kifejleszteni egy borsószemnél is kisebb, röpképes robotot.
Egyelőre inkább sci-fi, mint valóság
Arvin, Krajnik és Stefanec szerint azonban ez egyelőre sokkal inkább csak a mérnökök élénk fantáziájának ékes bizonyítéka, mintsem valódi megoldás a fennálló problémára.
Először is, ezeket a mesterséges beporzókat sokkal szerteágazóbb képességekkel kellene felruházni, mint csupán a repülés képességével. A méhek mindennapi feladatai közé tartozik a növények felkutatása, a virágok beazonosítása és hogy észrevétlenül érintkezni tudjanak azokkal, az energiaforrások feltérképezése, a potenciális ragadozók kicselezése, illetve az, hogy megbirkózzanak bármilyen időjárási körülménnyel. A robotoknak mindezen feladatokat nagyon magas fokú megbízhatósággal kellene ellátniuk a természetben, hiszen minden egyes meghibásodott vagy eltűnt robot károkat és környezetszennyezést okozhat
– olvasható a szakértők cikkében.
