A baromfi-előállítás a legmeghatározóbb állati fehérjeforrás globálisan, fontos szerepet tölt be a világ élelmezésében, a környezeti lábnyoma ezen húsfajta előállításának a legkisebb és a fogyasztását nem korlátozza egyetlen világvallás sem – mondta el a rendezvény megnyitóján Dublecz Károly, tanszékvezetô egyetemi tanár. A kihívásokról szólva kijelentette, hogy a klímaváltozás, a piaci zavarok, a háború okozta bizonytalanság és a madárinfluenza kihívásokat jelentenek. Hozzátette:

csak azok fognak sikert elérni, akik a leggyorsabban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz.

Növekedés kihívásokkal

A baromfiágazat jelentősége növekedni fog, de fel kell készülni a kihívásokra, ez nem lesz egy diadalmenet

- jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Mint elmondta, az elmúlt időszak kihívásai, a piaci zavarok, a gyengülő vásárlóerő komoly kihívásokat jelentett. A fogyasztáscsökkenés, a nyomott ár az ágazaton csapódik le, amely semmiképpen nem javította a baromfisok helyzetét.

Fontos ugyanakkor, hogy az ágazat napi fogyasztási cikkeket állítanak elő, és kellően integrált, jól szervezett, amely kedvez a jövőre nézve.

Az import komoly problémákat okoz

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a harmadik országokból ugyanakkor az uniós feltételeket távolról sem ismerő szereplők termékei érkeznek be, amely állatjóléti, élelmiszerbiztonsági szempontból is problémás, és méltatlan helyzetbe hozza az uniós termelőket. Példaként említette az Egyesült Királyságban bekövetkezett halálesetet, amely a szalmonellás csirke okozott.

Vajon meddig megyünk még ezen az őrült úton tovább?

- tette fel a kérdést Győrffy Balázs.

Az elnök kiemelte: az elmúlt évek rávilágítottak az önellátás fontosságára is, meg kell őrizni azt a 110 százalékos önellátási szintet, amelyet az ágazat biztosít.

Irreális elvárások szorításában

Hangsúlyozta azt is, hogy szakmai szempontok alapján kell szervezni a termékpálya jövőjét, nem ideológiai alapon megfogalmazni irreális elvárásokat. Az indokolatlanul is szigorodó állatjóléti elvárások mellett kell növelni a versenyképességünket.

Leszögezte: az állattartók nem állatkínzók.

Győrffy Balázs szót ejtett a madárinfluenzáról is, amellyel kapcsolatban kifejtette: a francia vakcinázással kapcsolatban a szakma megosztott, de nem kizárt, hogy ez lesz a megoldás a járványvédelemben.

Az uniós elvárásokat, az állatjóléti szabályozásokat ideológiailag motiváltnak, eltúlzottnak nevezte az eseményen Hidvéghi Balázs, európai parlamenti képviselő, aki kijelentette: az ágazatnak együttes erővel kell fellépni. Példaként a ketreces tartás felszámolására irányuló kísérletet említette, amellyel kapcsolatban úgy vélte: ez az európai baromfitartás végét jelentené.

Képmutató politika, egyenlőtlen verseny

Az Unió agrárpolitikája Közös Agrárpolitika, ezért együttesen kell döntéseket hoznunk és változtatásra van szükség, le kell számolni a képmutató politikával

mondta el Nagy István agrárminiszter az eseményen. Hozzátette:

A zöld törekvések nyomást helyeznek az uniós termelőkre, de behunyják a szemüket az importtermékekkel kapcsolatban. Az nem működik, hogy az uniós termelőkre zöld megfontolásokból elvárásokat helyezünk és ugyanezt nem követelik meg a harmadik országok importjával kapcsolatban. Legyenek egyenlő feltételek és akkor versenyezzünk!

Kifejtette: a baromfiágazat büszke lehet, jelentősen hozzájárul az export-árbevételhez, a szektor koronaékszer a magyar agráriumban. Fontos, hogy az európai fogyasztók a baromfit részesítik előnyben, idehaza pedig az éves fogyasztás csaknem 10 kilóval több, mint az uniós átlag.

Maradnak a támogatások

A miniszter szót ejtett a versenyképességet segítő konkrét intézkedésekről is. Ezen a ponton több támogatást említett, a madárinfluenza kártalanítást és az importtilalmat említette a tárcavezető. Kijelentette:

Nem kell izgulni, hosszútávon megmarad az állatjóléti támogatás a magyar állattenyésztésben.

Mint elmondta, a telephely-fejlesztés támogatásával kapcsolatban idáig 170 milliárd forintot ítéltek meg. Fontos, hogy az ágazat szereplői éljenek a most következő pályázatokkal és maguk mögött hagyják a huszadik század technológiáját.

2027-ig megmarad a lehetőség az összes eddig megismert támogatás igénybevételére is.

A miniszter külön kiemelte az energetikai korszerűsítéshez és a járványvédelemhez kapcsolódó támogatásokat is és azt a tényt, hogy előleget fizetnek a pályázóknak. A tárcavezető szót ejtett az antibiotikum-használat visszaszorításáról is, amellyel kapcsolatban hamarosan szintén támogatási lehetőség nyílik meg az ágazat számára.

A madárinfluenzával kapcsolatban kijelentette: az őszi járványban 76 kitörés volt, hozzávetőleg 12,6 milliárd forintos kártalanításra kerül majd sor. Az idei kitörések miatt a megelőző intézkedések továbbra is érvényben vannak.

A miniszter a belső megújulást, az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozta a jövőre nézve.