2025 tavaszán, 40 év elteltével ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa hazánkban. Tóth Péter szerint a szarvasmarhák mellett a sertések és kiskérődzők is veszélyben voltak, közöttük őshonos magyar fajták, mint a mangalica, a szürkemarha vagy a magyar merinó egyaránt. A válsághelyzetet a kormányzat és az állategészségügyi hatóságok sikeresen lokalizálták és felszámolták, ezzel megakadályozva, hogy a vírus az őshonos fajták állományaiba jusson, amely leírhatatlan veszteséget okozott volna. Mivel az őshonos haszonállatokból összesen annyi egyedet tartanak nyilván, amennyi Magyarországon található, ezért a populációméretre és a genetikai bázisra jelentősen negatív hatással lett volna, ha akár csak néhány telepet kellett volna felszámolni - tette hozzá a szakember.

A mangalicatenyésztőket az RSZKF miatt bevezetett intézkedések sorozata nem rendítette meg különösebben, mert az ASP miatt érvényben lévő hasonló intézkedések közel tíz éve hatályban vannak. A telepek bekerítése, a fekete-fehér öltöző minden sertéstelepen alapfelszereltségnek számítanak. Tóth Péter beszélt arról is, hogy sokan mai napig azt hiszik, hogy a mangalicák extenzív tartása egyenlő a felügyelet nélküli szabadtartással, ami nagy tévedés. A mangalica régi, zsírsertésfajta, és valóban ennek megfelelően tartják az állatokat. Mint fogalmazott, ettől függetlenül mégis gazdasági haszonállatról van szó, tehát a körülményekre, a takarmányozásra, az állategészségügyi feltételekre ugyanúgy oda kell figyelnie a tenyésztőknek, mint egy intenzív fajta esetén.

A szakember elmondta, hogy attól függetlenül, hogy az RSZKF-járványt viszonylag hamar sikerült megállítani, az emiatt fellépő kereskedelmi korlátozások sok fejtörést okoztak a sertéstenyésztőknek, ugyanis sok harmadik ország leállította a sertéshús és az abból készült termékek importját Magyarországról. Ez alól a mangalicatermékek sem képeztek kivételt. Hosszú időbe és sok munkába telt, mire Hong-Kong, Szingapúr, Makaó vagy Japán piacai újra megnyíltak a magyar termékek előtt, amiket a járvány miatt egy tollvonással felfüggesztettek. Mindezt az EU-n belüli piaci zavarok is tetézték. A kéknyelv, a kiskérődzők pestise, illetve az afrikai sertéspestis sem kerülik el hazánkat, amik a harmadik országokba irányuló élőállat- és állatitermék-exportot tovább nehezítik. Tóth Péter ugyanakkor rámutatott, hogy az év végi sertéspiaci krízis a mangalicát elkerülte.