A mostani kitörés az Egyesült Államokban négy éve tartó madárinfluenza-járvány újabb súlyos fejezete. Az országban eddig összesen 196 millió szárnyast kellett kényszervágásnak alávetni a vírus miatt. A kórokozó vadon élő madarakról terjed a házi szárnyasokra, de világszerte megfertőzött már mezőgazdasági dolgozókat és különféle emlősöket is. Pennsylvania az Egyesült Államok negyedik legnagyobb tojástermelő tagállama.

Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó a héten tartott nyilvános fórumon "válsághelyzetről" beszélt. Kiemelte, hogy a megbetegedések "drámaian korábban jelentkeztek az idényben a vártnál". A tagállami mezőgazdasági minisztérium a területen telelő vadon élő madarakat, köztük a hóludakat tartja a járványkitörés forrásának.

A szakértők feltételezése szerint a rendkívül hideg időjárás miatt a vízimadarak elhagyták a befagyott folyókat és tavakat, majd élelem után kutatva a szokásosnál közelebb merészkedtek a telepekhez. "A jelek szerint a madarak idén egy kicsit korábban jelentek meg a térségben, és egyes esetekben itt ragadtak, mert nyílt vizet kerestek" – nyilatkozta Chris Herr, a PennAg pennsylvaniai agrárszövetség ügyvezető alelnöke.

A legtöbb veszteséget a Philadelphiától nagyjából egy órányira, nyugatra fekvő Lancaster megyében regisztrálták, ahol különösen sűrűn helyezkednek el a mezőgazdasági telepek.

A madárinfluenza hagyományosan tavasszal és ősszel, a vízimadarak vonulási időszakában jelenti a legnagyobb kockázatot a házi szárnyasokra. Idén azonban már január végén fertőzést jelentett egy 1,5 millió tojótyúkot tartó gazdaság, miután 2025 decemberében egy ipari kacsatelepen is kimutatták a vírust.

A fertőzött gazdaságokban a teljes állományt fel kell számolni. Az amerikai hatósági adatok szerint január 28. óta több mint 7 millió szárnyast érintettek a kitörések Pennsylvaniában. Megan Lighty, a Pennsylvaniai Állami Egyetem állatorvosa arra figyelmeztetett, hogy a tavaszi vonulás megindulásával a helyzet valószínűleg tovább romlik majd.