A The Journal of Immunology folyóiratban megjelent tanulmányban a Bristoli Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hat a nátrium-butirát a csirkék éretlen makrofágjaira, vagyis azokra az immunsejtekre, amelyek kulcsszerepet játszanak a kórokozók felismerésében és elpusztításában. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai fejlődési szakaszban nátrium-butiráttal kezelt makrofágok jelentősen hatékonyabban pusztították el a kórokozókat, köztük az E. colit, a Salmonellát, a Pseudomonas aeruginosát és a Staphylococcus aureust is.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az időzítés jelentőségével kapcsolatos, ugyanis az immunerősítő hatás kizárólag akkor érvényesült, amikor a nátrium-butirátot az immunsejtek éretlen állapotában alkalmazták. Az érett makrofágoknál ugyanez a kezelés nem váltotta ki a kívánt választ, ez a felismerés pedig meghatározó lehet a jövőbeli gyakorlati alkalmazások tervezésekor.

A nátrium-butirát hatásmechanizmusa eltér a szokásos immunstimuláló megoldásoktól. Ahelyett, hogy erős gyulladásos választ váltana ki, a reaktív oxigénszármazékok termelését fokozza, egyúttal serkenti az autofágiát - azt a sejten belüli folyamatot, amely segít a behatoló mikrobák bekebelezésében és lebontásában. Mindez hatékonyabb antimikrobiális védelmet eredményez anélkül, hogy a szövetkárosító gyulladás rontaná az állatok teljesítményét.

Az ágazat számára az eredmények azért különösen érdekesek, mert a nátrium-butirát már jelenleg is széles körben ismert takarmányadalék, amelyet a bélnyálkahártya épségének megőrzésére és a termelési mutatók javítására használnak. Ha a hosszú távú immunfunkciókra gyakorolt hatása üzemi körülmények között is igazolódik, a megelőző egészségügyi stratégiák új eszközévé válhat.