2020. december 5. szombat Vilma

Hírek - Állat

Elkészült Magyarország poloskatérképe: ezeken a területeken a legrosszabb a helyzet

Az elmúlt öt évben vált tömegessé a jelenléte Magyarországon az invazív címeres poloskáknak, derült ki a 14 ezer kérdőívkitöltő válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképéből az derült ki, hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben észlelnek, derült ki a csoport közleményéből.
 
 

Néhány évtizede még ismeretlen rovarfajok voltak Magyarországon azok az invazív címeres poloskák, amelyek rövid idő alatt megtelepedtek az országban, és belakták magukat a magyarok házaiba, lakásaiba. A Sokk a rovar Facebook oldal októberben kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkozunk ezekkel a fajokkal.

Már a válaszadók nagy száma is azt mutatta, hogy mostanra országos problémává vált a büdös bogarak jelenléte, hiszen két hét alatt 14 ezren töltötték ki a kérdőívet. Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy ma már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg ezek az invazív címeres poloskák. Az ország mintegy 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentettek poloskaészlelést a kérdőívet kitöltők, összesítette az adatokat a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón Dr. Bajomi Dániel, a Sokk a rovar Facebook oldalt működtető Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója.

A legtöbb észlelés Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok. Ezek alapján az országtérképen az látszik, hogy a déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de nem marad el sokkal tőle Tolna és Békés megye sem. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép. Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolc található az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján.

Magyarország poloskatérképe 2020 (Forrás: Sokk a rovar)

Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy a Magyarországon régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26%-a a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, ami azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni. A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé. Tolna és Baranya mellett Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony. A válaszadók 76%-a szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61%-a az elmúlt öt évben észlelte ezeket a poloskákat, 25%-uk pedig tavalytól.

A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján. A Sokk a rovar Facebook oldalon most egy új felmérés indul, amihez hasonló még nem készült idehaza. Az ország rágcsálótérképe megmutatja majd, hogy a közegészségügyi veszélyt is jelentő patkányok és egerek hol és mennyire terjedtek el Magyarországon. Az új kérdőív már elérhető és kitölthető a Sokk a rovar Facebook-oldalon. Az országos poloskatérkép részletes megyei és kerületei adatai, valamint a nagyobb lakosságarányos észlelésű települések adatai megtalálhatók ezen az oldalon.

Honnan jöttek az invazív címeres poloskák, és hogyan védekezhettünk ellenük?

Az utóbbi 5-10 évben a kiskertekben és a lakásokban egyre növekvő számban megjelenő poloskák nem a hazai, mérsékelt égövi fajok képviselői (azok továbbra is elsősorban a természetes élőhelyeiken élnek), hanem az áruk és emberek intenzív, kontinenseket átívelő mozgásával behurcolt, invazív címeres poloska fajok, amik eredetileg enyhébb klímájú trópusi, szubtrópusi területekről származnak, Magyarországra elsősorban Dél-Európából és a Távol-Keletről jutnak be. Ezek a fajok jellemzően melegkedvelők, így az idő lehűlésével ösztönösen keresik a melegebb, telelésre alkalmas helyeket, amiket főleg a lakások közelében találnak meg. Mivel Magyarországon természetes ellenségük szinte nincs, a klímaváltozás (erős, hosszan tartó téli fagyok hiánya) is segíti a fennmaradásukat, valamint tápnövényeket is találnak maguknak (haszonnövények közül elsősorban az almát, bogyós gyümölcsöket, paradicsomot károsítják), így kedvező feltételekre lelnek az országban a házak, lakások környékén, ezért tapasztalható helyenként tömeges megjelenésük.

Az invazív címeres poloskák közül a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványpoloska a legelterjedtebb Magyarországon, de terjedőben van a nyugati levéllábú poloska is. Ezekkel a fajokkal találkozhatnak az emberek a leggyakrabban az otthonaik közelében. Az invazív címeres poloskák jelenléte az embereket érintő kellemetlenségek, zavaró hatások, valamint a mezőgazdasági károkozás mellett elsősorban ökológiai szempontból aggályos. Az invazív fajok képesek a helyi fajokat visszaszorítani, túlszaporodásukkal felborítani a hazai természetes életközösségek egyensúlyát. Bár humán betegségeket nem terjesztenek (növényi kórokozókat igen), szúrós szagú váladékuk nyálkahártya irritáló, érzékeny személyeknél allergiás reakciókat válthat ki.

Ázsiai márványospoloska (Forrás: Getty Images)

Kidolgozott, kipróbált biológiai védekező módszerek egyelőre még nem állnak még rendelkezésre az invazív címeres poloskák terjedésének megfékezésére. Hatékony irtásuk jelenleg csak vegyszerekkel megoldott. Vastag, erős kitinpáncéljuk miatt nagyon ellenállók, ezért speciálisan címeres poloskák irtására kifejlesztett termékek használata javasolt. Érdemes olyan terméket választani, ami nem csak irtja, de távol is tartja ezeket a kellemetlen betolakodókat. A címeres poloskák ellen használható rovarirtó vegyszerek alkalmazása mellett úgy növelhető a védekezés hatékonysága, ha az ember fizikailag is megakadályozza a bejutásukat a lakásba. Ennek különösen ősszel van jelentősége, amikor a hideg elől védett, meleg helyre próbálnak húzódni az áttelelő állatok.

A poloskák hatékony távoltartásához kulcsfontosságú, hogy a szúnyoghálók résmentesen illeszkedjenek az ablak- és ajtókeretekhez, de fontos a redőnytokok átvizsgálása, a nyílászárók szigetelésének, vezetékek kimeneti nyílásainak ellenőrzése és javítása is, a poloskák ugyanis a legkisebb rést is megtalálják, ahol bejuthatnak a lakásba. Emellett szükséges, hogy az ember számoljon fel minden lehetséges búvóhelyet a ház körül (üres virágcserepek, farakások, lomok), ahová a poloskák nagyobb számban be tudnak húzódni. Az is segítheti a címeres poloskák gyérítését, ha az ember a ház közelében megtalálható tápnövényeit rendszeresen átvizsgálja, és a levelek fonákjára rakott, fehér petecsomókat eltávolítja, valamint címeres poloskák irtásra alkalmas növényvédő szerrel kezelji növényeit, hiszen így megakadályozható, hogy nagy tömegben elszaporodjanak a lakás környezetében.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu