A bioszén akkor keletkezik, ha a biomasszát oxigénmentes környezetben több, mint 250°C-ra hevítjük. Ez porózus szerkezetének köszönhetően jótékony hatással van a talajra, valamint nagyobb mennyiségű vizet és tápanyagot tartalmaz, ami a terméshozam növelésében segíthet.

A kutatócsoport korábban már végzett kísérleteket egy Linconshire-i farmon, ezek alapján arra lehetett következtetni, hogy ha a szarvasmarhákat bioszénnel is etetik, a trágyájuk kevesebb nitrátot fog tartalmazni. Ezt az teszi lehetővé, hogy amíg az állat szervezetében volt a bioszén, az elfogyasztott tápból több nitrogénvegyület alakult át proteinné. A kutatók szerint ezzel csökkenthető a nitrát kimosódása a talajból, ha ilyen a bioszenet fogyasztott állat ürülékét hígtrágyaként használják.

Ennek megállapításához azonban további kísérletek szükségesek. A kutatócsoport egy októberi walesi találkozó során meg fogja osztani az eredményeket a gazdákkal, valamint ki fogja terjeszteni a kísérleteket. Egy, a kutatásban résztvevő brit farmer szerint már az eddigi eredmények is biztatóak, de több tesztre lesz szükség ahhoz, hogy a bioszenes táp ammónia-kibocsátásra, szénszűrésre és az állatok egészségére gyakorolt hatásáról biztosat lehessen tudni.

A tesztelésekben részt vesznek a Centre for Agroecology, Water and Resilience (CAWR) és a Coventry University kutatói is. A kutatók az állatokra gyakorolt hatások mellett virágcserepekben nevelt növényekkel is tesztelik, hogy a bioszenes táplálásból származó trágya milyen hatással van a fű növekedésére és a talaj egészségére.

A vizsgálatok tárgyát képezi továbbá az is, hogy a szarvasmarhák által elfogyasztott bioszén képes-e a méreganyagok felszívására, csökkenti-e a paraziták és férgek előfordulását az állatokban, illetve csökkenti-e az ammóniakibocsátást.

A hírt a FarmingUK írta meg.