Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A Flinders Egyetem kutatója, Kirsten Heimann docens szerint a talajok nagy része eléggé rossz állapotban van, és egyre kevésbé termékeny. A kutató szerint ez komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, és arra sarkallja, hogy azt kutassa, hogyan lehet elegendő, megfelelő minőségű élelmiszert előállítani a folyamatosan növekvő lakosság élelmezésére. Kirten Heimann szerint a helyzetet tovább súlyosbítja a növénytermesztést fenyegető éghajlati instabilitás - írta meg a Future Farming.
Az ausztrál, amerikai és európai kutatók ezért most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne bio-talajjavítót csinálni gyorsan növő, Tolypothrix nevű édesvízi cianobaktériumból, ami képes arra, hogy megkösse a nitrogént a levegőben, ezáltal pedig szükségtelenné tenné a további nitrogénalapú műtrágyázást. Ennek a biomasszának az előállítása viszont kifejezetten olcsó lenne az egyéb alternatív, mikroalga- és makroalgás biotrágyákhoz képest. A Chemosphere folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmányban Dr. Heimann, ausztrál, amerikai és spanyol munkatársaival azt vizsgálták, hogy a Tolypothrix-termelés hogyan lehet fenntartható megoldás a biológiai talajjavításra. A kutatók szerint a kékmoszatból készült talajjavító biogázzal vagy spirulina-szerű táplálékporral kombinálva erős gazdasági megtérülést ígér a gazdálkodó közösségekben.
Az ausztrál talajok, különösen Nyugat-Ausztrália szélső búzaövezetében, szerkezetileg nagyon rossz állapotban vannak ezt pedig szintetikus műtrágyák alkalmazásával nem lehet leküzdeni - jelentette ki Dr. Heimann, a Flinders Egyetem Tengerészeti Biotermékek Fejlesztési Központjának dél-ausztráliai munkatársa. A szakember beszélt arról is, hogy a talajszerkezet javítása érdekében a szerves szénvegyületek alkalmazásával vissza kell állítani a talaj képességét az egészséges talajélet fenntartására, és javítani kell a talaj tápanyag- és vízmegtartó képességét.
A kutatók szerint a termőföldeken található, tavakban előállított cianobaktérium-biomassza átalakítása a megújuló nitrogénben gazdag műtrágyák fő, azonnal kéznél levő forrását jelentené, és hozzájárulna a vegyi műtrágya előállításából és szállításából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A szakemberek megállapították, hogy a nem mérgező kékmoszatokat édesvízben, sőt enyhén sós vagy ipari szennyvizekben, például széntüzelésű erőművekben is lehet termeszteni. A bioüzemanyag megkötése pedig felhasználható lenne a termelési költségek ellensúlyozására is. A cianobaktériumok felhasználását a növénytermesztésben a brazilok is kutatják, az Agrárszektor az ő eredményeikről is be számolt.
