2022. május 28. szombat Emil, Csanád

Hírek - Állat

Fertőző vírus pusztít a magyar állattartó telepeken: mutatjuk, hogyan védekezz ellene

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.
 
 

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

Az Egyesült Királyságban a madárinfluenza eddigi „legnagyobb” kitörése zajlik - jelentette a BBC News a múlt hónapban, több mint 60 esetet regisztráltak a fertőzött hattyúkról szóló októberi első bejelentés óta. A betegségek további terjedésének megakadályozása érdekében minden fertőzött helyen el kell pusztítani a madarakat, aminek következtében már ebben az influenza szezonban is több százezer madarat pusztítottak el. Az Egyesült Királyság kormánya 2021. november 2-án bevezette a madárinfluenza megelőzési zónát, amely előírja, hogy a házimadár-tulajdonosok zárt térben tartsák madaraikat, és kövessenek olyan biológiai biztonsági intézkedéseket, mint a felszerelések és a ruházat fertőtlenítése, a házak rendszeres tisztítása, valamint a baromfi és a vadon élő madarak közötti érintkezés minimalizálása.

A korábbi megfigyelések alapján általában két-három évente tapasztalunk magasabb vírusszintet a vándorló vadon élő madarakban és a házi szárnyasoknál. Magyarországon a 2021-es év volt a legnagyobb fertőzött állománnyal regisztrált eset, amire nincs konkrét magyarázat, de ezt mindenképpen nemzetközi szinten tovább kell vizsgálni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tematikus aloldalán több kérdésünkre is választ kaphatunk:

Hogyan állapítható meg hogy fertőzött az állat?

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is. A H5N1 magas patogenitású fertőzés többnyire háztáji, tartott szárnyasoknál jelenik meg.

Hogyan történik a fertőződés?

Legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon lehet bevinni az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék illetve a szálló por és tollpihék belégzése is.

A fertőzés hatással lehet a vadon élő populációra is?

Fertőzési szinttől függően képes megölni néhány vadon élő madárfajt is.

Mi a különbség a védőkörzet és a megfigyelési körzet között?

Mindkét körzet általános korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgása tekintetében. A védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben (például 1: a védőkörzetben lévő vágóhíd esetében a mentes területről érkező vágóállatot is elkülönítetten kell vágni, darabolni, tárolni, szállítani, míg a megfigyelési körzetben lévő vágóhíd esetében ez nem szükséges, 2: védőkörzetből származó állat kiszállításánál több feltételt kell teljesíteni, mint megfigyelési körzet esetén). A hatóság mindkét körzetben számba veszi a baromfitartó gazdaságokat, de a védőkörzetben klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek.

Hogyan lehet ezt megelőzni?

A rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása valamint az is, hogy az ólba KIZÁRÓLAG a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépünk. A telepi ruházatot SEHOL máshol nem szabad használni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Ezt a szél hozhatja többszáz méterre lévő fertőzött telepről is. A községek közti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával. Csak az léphet be a telepre, akinek feltétlenül muszáj, vagyis takarmányszállító, rakodóbrigád, integrátor képviselője, állatorvos. Ezeket a járműveket belépés és kilépés előtt fertőtleníteni kell, az emberektől meg kell követelni a védőruházat használatát. Az eszközöket nem szabad más telepen használni mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, bérmunkát végezni velük más telepen. Ha ez nem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt fertőtleníteni kell őket a járművekhez hasonlóan.

Milyen következményei vannak a betegség megjelenésének a közelben lévő gazdaságokra, háztáji baromfiudvarokra?

Magas patogenitású madárinfluenza járványkitörés esetén a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben (a helyi viszonyoknak megfelelően a hatóság ennél nagyobb területet is kijelölhet) korlátozó intézkedések kerülnek bevezetésre. A fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzet területén a lehető legrövidebb időn belül valamennyi baromfitartó gazdaságot felkeresik az állat-egészségügyi szolgálat állatorvosai. A látogatás alkalmával jegyzőkönyv készül az állatállományról, szükség esetén mintavételre is sor kerül. Az állatokat épületben, elzártan kell tartani. Ha ez nem megoldható, a vadon élő madarakkal történő érintkezést meg kell akadályozni.

A védőkörzeti és megfigyelési körzeti korlátozás alatt álló területeken lévő gazdaságokba csak az illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának (igazgatóság) külön engedélyével vihető be baromfi, más, fogságban tartott szárnyas vagy háziasított emlős. Az állományokban fokozottan kell figyelni a madárinfluenza tüneteit. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3%-ot, a takarmány/ivóvízfelvétel 20%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%-ot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak. Bármely anyag vagy eszköz vírussal való szennyeződésének gyanújakor azt fertőtleníteni kell, használt alom, trágya kivitele is csak engedéllyel történhet.

Fentieken túl tilos madarak részvételével állatkiállítás, verseny, vásár, piac megtartása. Emellett tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítése céljából történő szabadon engedése.

Ha fertőzöttséget észlelünk, akkor az esetet az EU-s és az úgynevezett harmadik országok felé is jelenteni kell, ugyanakkor kereskedelmi korlátozás - mivel vadmadár fertőzésről van szó - nem lép életbe. A hazai előírások szigorítására sem kell egyelőre számítani, azonban a szakemberek a járványügyi helyzetet folyamatosan elemzik. Indokolt esetben az országos főállatorvos az aktuálisan érvényes intézkedéseken túl szigorúbb előírások bevezetéséről dönt.

Címlapkép: Getty Images


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben