2021. január 24. vasárnap Timót

Hírek - Állat

Gyakorlati témák gazdálkodóknak: Kikből lehet hosszú távú nyertes a víziszárnyas ágazatban?

Magyarország kacsa és liba előállításban abszolút Európa élmezőnyébe tartozik. A hízott libamáj nem mellesleg hungarikum, de a Márton napi libacomb is igen kedvelt fogás a magyar háztartásokban, illetve egy igazi, „roséra” sült kacsamell is majdnem minden étterem étlapján szerepel. Ebben a bejegyzésünkben annak járunk utána, hogy vajon mi az a működési modell, ami sikeressé tehet egy-egy vállalkozást a termékpályán.
 
 

A víziszárnyas termelés (mind a hízott, mind a pecsenye ágazatok) alapvetően exportorientáltak, a teljes baromfiszektor export bevételének közel 25 %-át adják. (KSH, 2019) A célországok jellemzően tőkeerős, fizetőképes országok (Franciaország, Japán, Hong Kong, Izrael), hiszen kvázi prémium hús- és máj alapanyagot állítunk elő a kacsa- és lúd félékből. Ezen baromfifélék hasznosítása több irányú is lehet, húsáért, tolláért és májáért is nevelhetjük az állatokat. Az, hogy előbbiek közül melyiket választjuk, értelemszerűen a környezeti adottságok, illetve a fennálló piaci helyzet határozza meg (elsősorban arra gondolunk, hogy az egyes termékek piaci ára az adott pillanatban milyen értéket mutat).

Mind a kacsa, mind pedig a liba termék keresletére jellemző egy alapvető szezonalitás, főként a húsra. Továbbá a viszonylag nehéz feldolgozhatóság, és drága mivolta miatt a hízott májfélék végfelhasználói elsősorban a gasztronómiai szereplők. Előbbi tényezők miatt mind a termelők, mind pedig a feldolgozók erős ár versenynek vannak kitéve: a végtermékek árát – összehasonlítva a mezőgazdasági termelés más szegmenseivel – erősebben befolyásolják a keresleti-kínálati viszonyok. S azáltal, hogy a kétféle szárnyasból készülő termékek nem mindennapi fogyasztási cikkek, ezért főként az állatokat hízlalók azok, akik viselik mind a takarmány alapanyagok-mind pedig a felvásárlási árak volatilitásából adódó kockázatokat, azaz az ő jövedelmezőségük tud a leginkább sérülni.

A 2020-as év első felében, a hazai baromfipiacon legerősebben a madárinfluenza éreztette hatását. Csak Bács-Kiskun megyében közel 2,5 millió víziszárnyast kellett leölni a vírus terjedésének megakadályozása céljából. Ennek két oka van: a lúdfélék közel 70 %-a található ezen a területen, de a magyarországi kacsa állománynak is közel fele itt kerül felnevelésre. Ebből kifolyólag rendkívül nagy a telepsűrűség. Továbbá az extenzívbe hajló tartási körülmények miatt a fertőzés kockázata is nagyobb: vélhetően ezért állt le szinte teljesen a magyar víziszárnyas ágazat 2020 júliusáig (KSH 2020)

Ezidáig nagyvonalakban tehát átvettük az ágazat berendezkedésének sajátosságait. Viszont a bejegyzésben arra vállalkoztunk, hogy megválaszoljuk, mi lehet a nyertes stratégia az ágazatban? A siker kulcsa egyértelműen az együttműködés. Magára az egész baromfi ágazatra igaz, hogy nagyon jól integrálható a tevékenység, de a víziszárnyas ágazatban, tekintettel arra, hogy talán a leginkább tőkeszegény ágazat a baromfin belül is, ezért szükség van arra, hogy egy jó tőke ellátottságú szereplő (integrátor) segítségével legyen finanszírozható az elaprózott termelői szerkezet.

Az első nyertesünk tehát az, aki stabil exportpiaci kapcsolatokkal, s stabil, ellenőrzött beszállítói rendszerrel dolgozik. Továbbá a termékek magasabb feldolgozottsági szintje két tényező miatt is aduász lehet: egyrészt nagyobb jövedelmet biztosít, másrészt a magyar háztartások számára is elérhetőbbé válnak ezek a termékek (pl. pástétomok stb.). Termelői oldalon pedig, a jövedelmi viszonyok vizsgálatában írtak szerint, a legfontosabb a hatékonyság növelése! Viszont nem szabad az állategészségügyi kiadások rovására tenni: a termelés biztonságának- és folyamatosságának fenntartása érdekében meg kell tenni azokat a termelési kockázatokat csökkentő beruházásokat, amelyek minimalizálják a madárinfluenza kockázatait. Gondoljunk bele, ha nem kellene időszakonként attól szenvednie az ágazatnak, hogy átmenetileg elérhetetlenné válik több harmadik ország piaca, akkor a közvetlen konkurenseinkkel szemben (pl. Bulgária) már lenne egy versenyelőnyünk!

Írta: Héjja Csaba – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu