2023. február 3. péntek Balázs

Áramlik ki ez a hús Magyarországról: ki nem találnád, hova kerül a java

agrarszektor.hu
Igen változóak a számok Magyarországon, ha a különböző húsfélék fogyasztását, értékesítését és vágási statisztikáit vesszük figyelembe. A szakemberek szerint libát és kacsát például nagyon keveset veszünk és eszünk. Mi ennek az oka? Felpezsdülhet a fogyasztás az ünnepek közeledtével? Mennyibe kerül, ha karácsonyra liba vagy kacsa étel kerülne az asztalra? Ennek járt most utána a HelloVidék.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Ahogy arról a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal beszámolt, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein szigorú feltételekkel engedélyezték a vízibaromfi állományok betelepítését. Az állategészségügyi hatóság jelentős erőfeszítéseinek köszönhetőn a jelenleg zajló madárinfluenza járványban sikerült a vírust helyhez kötni, a betegség szórványos megjelenése mellett az előző járványok robbanásszerű terjedését megakadályozni. Ezeknek a viszonylag kedvező eredményeknek a figyelembevételével az érintett megyék korlátozás alatt nem álló területein engedélyezhető a víziszárnyasok betelepítése, azonban csak szigorú feltételek betartásával.

De mi történt az ágazattal idén?

Az ágazatot több probléma is érintette, a háborús helyzet, az infláció, de leginkább a madárinfluenza sanyargatta a termelőket. Az előállítási költség rettenetes módon emelkedett, ez odáig jutott, hogy az idei élő alapanyag felvásárlási ár, a vágóhidakra kerülő élő liba, kacsa ára akár 80-100 százalékkal többe kerül.

A termelői tapasztalatokat elsősorban a madárinfluenza határozta meg. Erős hullámmal kezdődött az év, aztán tavasszal volt még egy járványhullám, majd ősszel is volt egy. Ilyet korábban még nem tapasztaltunk. Így a termelőket első sorban ez nyomasztotta

- mondta a lapnak Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára. Arról, hogy mennyi libát és kacsát fogyasztanak a magyarok nem túl fényes adatokat említett. Hozzátette, Magyarországon a víziszárnyas fogyasztás nem túl magas. A liba talán az egy kilót se éri el, a kacsa talán a 3 kilót megközelíti. A liba az kimondottan szezonális hús, a szent márton naptól karácsonyig terjedő időszakban keresik leginkább. De külön kiemelte azt is, hogy a liba soha nem is volt igazán a hétköznapi étkezésnek a része.

A vágott liba és kacsa nagyon erősen export orientált, nagyvonalakban azt lehet mondani, hogy 80 százaléka az külföldre kerül. Megvannak a célterületei, a hízott máj az általában francia területekre kerül, a további húsrészek pedig inkább német nyelvterületekre

- emelte ki a szövetség titkára.

Látits Miklós szerint, az élő liba és kacsa előállításának ára a kétszeresére emelkedett, mint mondja, ez a felvásárlási árakon is megmutatkozik, mint mondja, a feldolgozó üzemekben jelentkező költségek is mind emelkedetek. Ennek következtében világosan látszik, hogy a kereskedők is árat kell, hogy emeljenek. Meglehetősen komoly áremelkedések látszanak ezeknél a termékeknél.

A szövetség és saját tapasztalatok alapján tudom mondani, hogy a libamáj 20-23 000 forint/kg körül mozog. Van egy széles réteg, aki meg tuja venni a drágább terméket is, és a liba nem számít egy olcsó húsnak. De vannak olyan termékek, mint a nyak, szárnytő, zúza, melyek majdhogynem mindenki számára elérhető áron kapható. Nem biztos, hogy a hízott libamáj mindenkinek odakerül az asztalára, de mondjuk egy liba levest egy átlag színvonalon élő család is elkészíthet, megengedhet magának

- hívta fel a figyelmet Látits Miklós.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?