2019. július 19. péntek Emília

Hírek - Állat

Kell-e nekünk saját állattenyésztés?

Tavaly november elseje óta él az az uniós rendelet, amelyik liberalizálja az állattenyésztést. Azóta máris két angus marhatenyésztő egyesülettel rendelkezünk, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. És ez csak a jéghegy csúcsa: a külföldi tenyésztőszervezetek is hamarosan bekopogtatnak. Az uniós rendeletnek megfelelően átszabott állattenyésztési törvényjavaslat már közvetlenül a benyújtás előtt áll. A jogszabály hatásairól és az állatbetegségek okozta kockázatokról beszélgettek a kerekasztal résztvevői a Portfólió Agrárium 2019 konferencián.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A beszélgetést Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója irányította. Felvezetőjében elmondta, hogy vegyes érzésekkel fogadja a szakma a változásokat. Egyrészt tény, hogy a tenyésztőszervezetek kissé elkényelmesedtek az egyeduralkodásuk során, és sokszor inkább képviselik az irányítók érdekeit, mint a tagságét. Másrészt nyilvánvaló, hogy veszélyekkel jár a liberalizálás: a külföldi genetikák erősebb képviselete várható hazánkban is. A szakember nyíltan felette a kérdést: Kell-e nekünk egyáltalán az árutermelést szolgáló tenyésztéssel foglalkozni, vagy maradjunk meg az őshonos állatok fenntartása mellett?

Az angolszász és francia marha- vagy a dán sertésgenetika lekörözhetetlen előnyre tett már szert, eközben Európa keleti fele inkább a hizlalásra rendezkedett be. Itt van hozzá elég tér és takarmány. Ha tisztán piaci alapon közelítjük a kérdést, a specializáció ésszerű folyamat (a sertéshibridek esetén nincs is más választásunk). Másrészt szuverenitási kérdés is, hogy lemondunk-e arról a lehetőségről, hogy magunk állítsuk elő tenyészállatainkat és velük termeljünk. Az uniós rendelet nyomán mindenesetre mostantól itthon is bármennyi tenyésztőszervezet képviselheti saját szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh- és a kecskefajtáit. Továbbá azonos alapelvek szerint kell működtetni a tagállamokban a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészérték-becslési rendszereket, és könnyebbé válik a tenyészállatok és a szaporítóanyagok kereskedelme.

Az állattenyésztést ezen kívül új járványok terjedése is veszélyezteti, ezek azonnali, súlyos csapást tudnak mérni egy-egy ágazat jövedelemtermelő képességére. A fenti kihívásokról a következő beszélgetőpartnerek osztották meg gondolataikat:

• Bognár Lajos, országos főállatorvos, Agrárminisztérium
• Csomai Géza, ügyvezető, Imár Bt.
• Gesler Péter, vezérigazgató, Moonsyst Zrt.
• Nagy Tibor, sertéságazat igazgató, Bonafarm Zrt.
• Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium

A beszélgetés résztvevői jobbról balra (jobb szél: Wagenhoffer Zsombor)

Tarpataki Tamás elmondta, hogy hamarosan benyújtják az új állattenyésztési törvényt, ezt követően elkészül a végrehajtást segítő kormány- és miniszteri rendelet. is. A húsmarha- és juhtenyésztésben jeleskedő Csomai Géza úgy vélte, a generációváltásnak nemcsak a cégek élén, de a tenyésztőszervezetekben is el kell jönnie. Ha a vezetés nem tudja elengedni a kormányt, akkor agilis fiatalok most már megtehetik, hogy önálló tenyésztőszervezetet jegyeznek be az adott fajtára. A maguk részéről máris egy új szakmaközi szervezet létrehozásán gondolkodnak.

Bognár Lajos szerint sok múlik most azon, hogy a becsontosodott szervezetek milyen gyorsan lesznek képesek a váltásra. Országos főállatorvosként a sertéspestissel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Kereskedelmi érdekeinket az szolgálja, ha célpiacainkat meg tudjuk győzni róla, hogy elegendő a betegséggel érintett régiót kizárni az exportból. Ezt Japán és Szingapúr esetében jó eséllyel meg tudjuk tenni. Ezen országok a klasszikus sertéspestis és a madárinfluenza esetén is engedékenynek bizonyultak. Kína azonban keményebb dió – vélekedett Bodnár Lajos.

Nagy Tibor a Bonafarm képviseletében amiatt aggódott, hogy a kisebb, a biobiztonsággal nemigen törődő sertéstartók lehetetlen helyzetbe hozhatják a körzetükben tevékenykedő profi agrárvállalkozásokat, amennyiben nem tartják be a járványvédelmi előírásokat. ASP-kitörés esetén 3 kilométeres körzetben 40 napra valamennyi sertésmozgást befagyasztanak. Gyakoribb és szigorúbb határforgalom-ellenőrzést várna a hatóságtól, valamint a vágóhidakról kilépő teherautók szúrópróbaszerű ellenőrzését. Felvetődött az a kérdés is, hogy miért nincs még vakcina a veszélyes betegség ellen? A válaszok azt sejtették, hogy a fejlesztőket csak a megfelelő méretű felvevőpiac motiválja, azaz egy nagy országnak (Németország) előbb el kell esnie a vírussal vívott csatában, hogy elindulhasson a gyártása.

Nagy Tibor

Csomai Gézát az bosszantotta, hogy Magyarország nem tudta elfogadtatni az unióval, hogy mentes a kéknyelv betegségtől, holott már három és fél éve nem volt pozitív eset hazánkban. Így a bárányok útnak indítása is drágább a szükséges igazolások miatt, a tenyészállatok exportja pedig egyenesen lehetetlen a vírusvektoros időszakban (amikor a kórt terjesztő törpeszúnyog aktív az országban). Bognár Lajos elismerte, hogy a mentesítés igazolása nem volt EU-konform, mivel a monitoringadatokat szolgáltató tenyészetekben nem ugyanazon állatokból vett ismételt mintával igazolták a szerológiai megfelelőséget. Idén és jövőre a mintavételt újra el kell végezni, ez alapján 2021 januárjában válhatunk hivatalosan is mentessé.

Gesler Péter, aki a Moonsyst Zrt. alapítójaként egy bendőszondát mutatott be, elmondta, hogy a készülék az állat egyedi azonosítására is képes, így ha a tenyésztő ezt használta volna, akkor a fenti esetben nem cseréli össze – az egyébként krotáliázott - állatokat. Az eszköz hamarosan arra is képes lesz, hogy földrajzi helyzettől függetlenül, akár határon túlról is nyomon kövesse a marhát, annak mozgását és testhőmérsékletét. Egy telefonos applikáció pedig ezen adatok alapján végez ivarzás-megfigyelést és riaszt betegség gyanúja esetén.

Gesler Péter

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    SZAKÉRTŐ TAKARMÁNYOZÁS

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu