Denisz Visnevszkij, a csernobili természetvédelmi terület tudományos vezetője szerint a helyi vadlovak a zóna szimbólumai. A lezárt terület 30 kilométer átmérőjű, a környékről az összes embert kitelepítették a baleset után, öt éve pedig egy védett területet alakítottak ki a helyszínen. Idővel a térségben megjelentek a turisták, a hatóságok ezért hivatalos státuszt és védelmet kérnek az UNESCO-tól - írta meg az 24.hu az AFP értesülései alapján.

A zónában a farkasok mellett a szarvasok populációja is virágzik, utóbb pedig a veszélyeztetett Przsevalszkij-lovakat is betelepítették. Az Ázsiában honos állat a vadló egyetlen máig élő alfaja, amelynek egyedszáma a vadászat miatt súlyosan megfogyatkozott. A kutatók a lovat természetvédelmi célokkal Kína, Mongólia és Oroszország egyes régióiba már visszatelepítették.

30 példányt 1998-ban hoztak el Csernobilhoz, a környéken egykor a tarpán nevű vadló élt. A programot Ukrajna utóbb leállította, az állatok száma viszont tovább emelkedhet. Jelenleg mintegy 150 egyed él a zónában, és további közel 60 a fehérorosz határ közelében.

Visnevszkij szerint paradox módon a katasztrófa egyedi lehetőséget teremtett a biodiverzitás megóvására. Megfelelő körülmények között ugyanis a populáció 300-500 példányosra is nőhet. A Przsevalszkij-ló védelmén dolgozó prágai állatkert szerint a teljes egyedszám már a 2700-at is elérheti. A csernobili sikereken felbuzdulva több természetvédő szervezet felvetette, hogy más veszélyeztetett állatokat is érdemes lehet a zónába telepíteni - az egyik jelölt az európai bölény.