2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Állat

Már készülődnek a húsvéti bárányok – Egy 600 anyajuhos mintagazdaságban jártunk

Kasza Sándor mintagazdaságában, a Heves megyei Dormándon jártunk, ahol 600 anyajuh + 400 növendék alkotja az állományt. A 70 éves szakemberen egy csöppet sem látszik meg a kora, konzerválta a munka. Fia, lánya, menye és unokája segíti a gazdálkodásban, illetve egy éjjeli őr, mert mint mondja, ma már olyan igényes, hogy esténként haza megy fürödni és rendes ágyban aludni egyet. Kivéve ellés idején. Olyankor éjjel-nappal a jószágok körül vannak a fiával.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Kevesebb, mint 70 merinótenyésztő akad az országban, de olyan, mint Kasza Sándor, aligha. „160-180 százalékos szaporulati aránnyal dolgozunk” – húzza ki magát büszkén. Ez 30 százalékkal jobb, mint az országos átlag. A juhászok között jól ismert szakember Kaposváron végzett 1966-ban juhtenyésztő szakon, majd 20 év szövetkezeti munka után, a rendszerváltást követően vette meg a dormándi telepet. Azóta következetesen az ikerellésre szelektál, de van néhány tucat anyája, amelyek évente kétszer is ellenek és 4-5 báránnyal gazdagítják.

Kasza Sándor, Dormánd

Ikerellésre szelektálva

A 60 kilós, hatalmas állatok már messziről feltűnnek, akkorák, mint egy német húsmerinó – csak sokkal szaporábbak. „Olyan birka kell nekem, amelyik meg tud enni egy nap 2 kg lucernaszénát, 2 kg lucernaszenázst, 1 kg abrakot és erre 20 liter vizet megiszik. Akkor biztosan lesz annyi teje, hogy felneveljen egyszerre 2-3 bárányt” – mondja. A réti széna folyamatosan ott van a jószágok előtt, abrakot is naponta kétszer kapnak, kivéve a vemhesség 5 hónapos időszakát. A 200 hektáros gazdaság fele villanypásztorral szakaszolható, aprócsenkeszes legelő, a másik fele pedig lucernával, kukoricával, búzával, őszi zabbal, tritikáléval és repcével van bevetve. Csak báránytápot és nyomelemeket (nyalósó) vásárolnak a takarmánygyártótól. Tavaszi kalászost az időjárás miatt nem vet már Kasza Sándor, mivel egyre nehezebb jó magágyat készíteni márciusban.

„Érezzük a klímaváltozást: egyik évben a csapadék öl meg, a másik évben meg a szárazság. Egyre kevesebb a szénatermés és egyre hamarabb kisül a legelő. Hetedik generációs állattenyésztő vagyok ezeken a területeken, de ma már nem tartanának el annyi állatot, mint régen. Igaz, a mai birka termelékenyebb.” Említést tesz az újabb betegségekről is: a kéknyelv-betegség védőzónájához is közel vannak. Szerencsére a legközelebbi juhászat is 50 kilométeren túl van, így kisebb a járványveszély. A büdös sántaság ellen az évi kétszeri körmölés és a lábfürösztők jó megoldást adnak.

Kettesével, hármasával születnek

Kelendőbb a nagysúlyú bárány

Húsvét, Ferragosto és karácsony idejére esik az értékesítés, amihez sűrített, szinkronizált elletéssel alkalmazkodik Kasza Sándor – amennyire lehet. A megszületett bárányok egy-két harmadából tenyészállat lesz, csak a maradék 4-500 egyed megy kamionokra.

Tavaly húsvét óta jó a bárány ára, a 20-24 kilós választott bárány most is 900 Ft/kg felett van. Ilyenkor, amikor a húsvét kitolódik, a 11 millió román birka lejjebb szokta nyomni a piaci árat. Még akkor is, ha azt jobbára csak a törökök viszik el”

– magyaráz a juhász. A magyar bárányt elsősorban az olaszok keresik, de egyre nagyobb tételben utaznak Németország, Franciaország felé is, illetve az arab országokba. A muszlim és a zsidó közösség a nagyobb testű, 40 kilogrammos, darabolt bárányok iránt érdeklődik inkább, és ez a tendencia az olasz piacon is. Ma már ők is a konyhakészre kiporciózott, azonnal süthető árut keresik, így nincs gond, ha a húsvét késese miatt a termelő „kicsúszik a súlyból.”

Korábban több központi hizlalda volt Magyarországon 4-5 ezer báránnyal – meséli Kasza Sándor –, ahol hetente megraktak 2-3 kamiont exportra szánt állatokkal. Így olcsóbb volt a takarmánybeszerzés, egységesebb a minőség, és nagyobb az eladó alkuereje a piacokon. Annak sincs akadálya, hogy itthon vágjuk a birkát, mivel több erre alkalmas vágóhíddal is rendelkezünk – azonban itt is egy egységesebb árualapra, termelői összefogásra lenne szükség a folyamatos működéshez. Ma viszont abban sem ért egyet a szakma, hogy melyik fajtával lenne érdemes foglalkozni a juhászatokban.

Támogatva is nehéz

„Ha én árutermelő lennék, Ile-de-France-szal fejezném be a termelést. Merinó törzstenyészetként viszont elsősorban a tenyészkosokból élek, bár újabban a nőivar iránt is érdeklődnek” – tudjuk meg. Egy „A” kategóriájú tenyészkos darabja 160 ezer forint, amit csökkent a 120 ezer forintos tenyészkos-beszerzési támogatás. A merinó tenyészanyák tartását (őshonos állat) egyedenként 18 ezer forinttal támogatja az állam, de sima anyajuhtartás címén is jár 8 ezer + 2.400 forint, ha kedvezőtlen természeti adottságú területen található a gazdaság. Ezek a gyepek, legelők jellemzően az agrár-környezetgazdálkodás keretében is támogathatóak hektáronként 53 ezer forinttal. Kasza Sándor nyert a telepkorszerűsítési pályázaton is 20 millió forintot, ami rá is fér a villanyárammal és vezetékes vízzel nem rendelkező tanyára.

„Ezért a traktorért, itt, 1000 bárányt kell fölnevelni. Támogatás nélkül meg sem tudnám venni” – magyarázza a cserearányok romlását szemléletesen a gazda. „Sosem üdülünk, inkább a telep fejlesztésére fordítom a pénzt, ez éltet. A növénytermesztő meg, ha nem felejt el vetni, akkor arat is… A fiamon már látom, hogy bántja ez…” Ezzel együtt nincs nagy baj, az ifjabb Kasza Sándor is kitart a juhok mellett. Reméljük, így is marad, és ismét egy profi kezébe kerül a merinók sorsa.

Ez a csodás videó készült a Kasza-tanyán:

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu