2019. szeptember 19. csütörtök Vilhelmina

Hírek - Állat

Miért veszélyes a genetikailag módosított lazac?

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) nemrégiben engedélyezte, hogy génmódosított lazacokat Indiana államban is termeljenek a korábban már engedélyezett, Panamában működő telep után. Mindkét termelőegységet a kanadai halkeltetőből látják el génmódosított ikrákkal. Az atlanti lazacnál kétszer gyorsabban növő lazac kétségtelenül nagy eredmény az AquaBounty cég életében, de nagyon rossz példa a génmódosítás szükségtelen és veszélyes alkalmazására.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A cég kommunikációjával ellentétben ugyanis hosszabb távon nagyon nagy esély van arra, hogy a genetikailag módosított lazacok kikerülhetnek az atlanti lazac természetes élőhelyeire, és vad populációkkal szaporodva az ember által létrehozott gén kontrollálhatatlanul elterjed, sőt természetes úton átkerülhet az atlanti lazac és a tengeri pisztráng (ennek egyik változata a Magyarországon is őshonos sebes pisztráng) hibridjeibe is.

Mindezt a hatalmas kockázatot pedig nem azért vállaljuk, hogy megoldjunk egy fontos környezetvédelmi vagy élelmezési problémát, hanem hogy egy cég részvényesei több pénzt kereshessenek, és a világ leggazdagabb 5%-a továbbra is viszonylag alacsony áron vásárolhasson lazacfilét.

De lássuk hogyan is fest ez a történet. Az AquAdvantage névre keresztelt hal egy olyan atlanti lazac, amelyikbe egy másik lazacfaj (Chinook) növekedési hormon termelését szabályozó génjét építik be (egy harmadik fajból vett promóter szekvenciával együtt), és így az sokkal több ilyen hormont termel, amitől a hal gyorsabban nő és jobb a takarmányhasznosítása is. Az így létrehozott egyedek fele annyi idő alatt érik el a 4-5 kilogrammos piaci méretet mint hagyományos társaik.

Az AquAdvantage és a normál lazac közti méretkülönbség azonos életkorban (Forrás: d178ivhysawugh.cloudfront.net)

A technológiáról röviden annyit érdemes tudni, hogy

a módosított gént olyan tenyészhalakban „tárolják”, amelyek ugyan genetikailag nőivarúak, de hormonkezeléssel hímivarúakká „alakítják” őket. Mivel ezeknek mindkét kromoszómáján megtalálható a módosított gén, így minden hímivarsejtjükbe jut egy.

Ezzel a tejjel (halsperma) termékenyítve a sima tenyésztett vagy vad atlanti lazacok ikráját a kikelő kishalak mind ikrások (nőivarú halak) lesznek, és egyik kromoszómájukon ott lesz a manipulált gén (hemozigóta), ami működésbe is lép. Az AquaBounty eleve úgy adta be az engedélyezési kérelmét, hogy meggyőzze a döntéshozókat: genetikailag módosított lazacok a természetbe nem kerülhetnek ki, mert csak zárt recirkulációs halnevelő rendszerekben (RAS) tartják őket. Ha valahogy mégis kikerülnek, ott szaporodni és a módosított gént örökíteni nem tudják, mert a technológia részeként a kromoszómaszám növelésével (triploidizáció) sterillé teszik a génmódosított halakat.

Recirkulációs rendszer (Forrás: aquabounty.com)

A gond csak az, hogy az egész hatásvizsgálat az AquaBounty jelenlegi termelési rendszerére vonatkozik. Csakhogy a cég hosszú távú üzleti modellje nem ez, hanem a zárt rendszerű termelés beindítása szerte a világon, és ezek ikrával és technológiával történő ellátása. Az FDA hatásvizsgálata egyáltalán nem számol azzal az egészen más helyzettel, hogy nagyságrendileg megnövekszik az AquAdvantage lazac termelése a világon.

Várakozásaik szerint, az amerikai példán felbuzdulva, egyre több olyan ország lesz, amelyik engedélyezi a manipulált lazacikrák behozatalát és szigorúan zárt rendszerben történő termelését. E cikk szerzőjének becslése szerint reális, hogy

10 év alatt a GM-lazac termelése elérheti az 50 ezer tonnát,
ami azt jelenti, hogy évente kb 14 millió kis génmódosított halembriót tartalmazó ikra (ún. szempontos ikra) fog utazni a cég keltető telepeiről a világ különböző sarkaiban lévő termelőegységekbe. Természetesen csak olyanok vehetnek majd ilyen ikrát, akiknek a nemzeti hatósága igazolta, hogy zárt a termelőrendszerük, és az mindenben megfelel a biztonsági követelményeknek. Tudva, hogy a piaci méretű lazac termelésének költsége még mindig a tengeri ketrecekben a legalacsonyabb, megeshet, hogy lesz olyan vállalkozó, aki valamilyen módon a tengeri ketrecekbe fogja kihelyezni a genetikailag módosított lazacot. A kétszeres növekedési sebesség, plusz a 25%-kal jobb takarmányhasznosítás óvatos becsléssel is
legalább 20%-os költségcsökkenést jelent, ami már 2000 tonna GM-lazac ketreces termelésénél is évi 1,6 millió euró többletnyereséget hoz a konyhára.
A két lazac növekedési erélye közti különbség Forrás: aquabounty.com)

Azt már nagyjából ma is tudjuk, hogy a nagy viharok alkalmával tonna szám elszabaduló tenyésztett atlanti lazacok milyen hatással vannak a természetes élőhelyekre és populációkra, de ezeket a hatásokat csak találgathatjuk a hatalmas étvágyú és gyors növekedésű génmódosított lazacok esetében. Erre mondják a hozzáértő és kevésbé hozzáértő támogatók, hogy még ha ez be is következik, akkor sincs ökológiai katasztrófa, mert ezek a halak triploidok, sterilek és nem fognak a természetben szaporodni.

Csakhogy ez nem teljesen igaz. A triploidizációs eljárás ugyanis nem 100%-os, különösen nem üzemi körülmények között, mikor az AquAdvantage lazac termeléséhez havonta milliónyi triploid ikrát kell majd előállítani. A pisztrángikra tömegtermelésében jelenleg is használt módszer a gyakorlatban többnyire 99%-os hatékonysággal működik, ezzel célszerű számolni a génmódosított lazacikra esetében is. Ez azt jelenti, hogy

minden ikratételben lesz 1% olyan diploid embrió, ami egyik kromoszómáján hordozza a módosított gént, és azt a mendeli szabályok szerint képes örökíteni is.

Ha most elővesszük újra annak lehetőségét, hogy valaki illegálisan ketrecbe fog génmódosított lazacot kihelyezni, akkor a korábbi példában szereplő 2000 tonnás termeléshez nagyjából félmillió triploidizált ikrából előállított növendékhalat fog kihelyezni, köztük nagyjából 5 ezer darab diploid egyedet, amelyek képesek szaporodni és örökíteni a módosított gént. Így azért már kicsit másként néz ki a szuperbiztonságos recirkulációs rendszerekben termelt steril GM-lazacok lehetséges környezeti hatása.

Munkámból adódóan alapvetően támogatom az új technológiák, kutatási eredmények beépítését az akvakultúrába. A biotechnológia vívmányai is segíthetik az ágazat fejlődését, de csak akkor, ha valódi problémák megoldását, valóban biztonságos módszerekkel szolgálják. A transzgénes lazac termelésének terjedését azonban feleslegesen nagy kockázatnak tartom, hiszen  még annyi más kihasználatlan potenciál van az akvakultúrában, amelyekkel rizikó nélkül lehetséges a folyamatosan növekedő haltermelés környezeti hatásainak csökkentése.

Bardócz Tamás,

AquaBioTech Group partner, vezető akvakultúra tanácsadó

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu