A BLKI kutatói az elmúlt két évben több dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét mérték fel a korlátozott körülmények között alkalmazható, hagyományos módszerekkel (elektromos halászgéppel és kopoltyúhálóval), valamint az új környezeti DNS-vizsgálattal. Az utóbbihoz elegendő volt néhány liter vizet átszűrni és a csapdázott DNS-darabkákat beazonosítani. A DNS meghatározásban egy francia laboratórium segített, de reményeik szerint hamarosan a tihanyi kutatóintézetnek is lesz erre alkalmas saját laboratóriuma - jegyezte meg a kutató.

Igazi áttörés: ez a magyar kutatás az egész mezőgazdaságra hatással lehet

Több kihíváshoz nyújthat segítséget a MATE.

Az adatokat a BLKI kutatói dolgozták fel. Czeglédi István elmondta, hogy a hagyományos gyűjtési módszerekhez képest több fajt mutattak ki és összességében pontosabb becslést adtak a halállomány összetételéről a környezeti DNS-módszer segítségével. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos technológiáknál jóval egyszerűbben és pontosabban tudták felmérni a vizsgált víztestek halállományát úgy, hogy a halak nem sérültek. 

- mondta a kutató.

Folytatódik a balatoni foszforpara: durván mérgezi a haltáp a tó vizét

Csaknem öt tonna foszforral terhelik a Balatont a horgászok évente.

Beszélt arról is, hogy az ilyen vizsgálatokkal remélhetőleg pontosabban ki lehet mutatni a hagyományos monitorozási eszközökkel nehezen gyűjthető fajok (busa, törpeharcsa) mennyiségi viszonyait is. Különösen fontos lehet a módszer alkalmazása a tó vízgyűjtőjén, ahol az inváziós amurgéb terjedése a fokozottan védett lápi póc állományait fenyegeti, azonban a halállomány összetétele a sűrű növényzet miatt hagyományos módszerekkel nem mutatható ki - említette példaként. Magyarországon a BLKI vizsgálata az első, ami a módszert a vízi élőlények közösségszerkezetének feltérképezésére használta, az eredményeket nemzetközi szaklapban is publikálták.