Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A fokozódó emberi tevékenységgel járó természetpusztítás és a kíméletlen irtóhajárat miatt a XX. század végére Európa nyugati felében rendkívüli módon megritkult a nagyragadozók állománya, egyes országokból - többek között hazánkból - gyakorlatilag el is tűntek. Esetünkben ez négy fajt jelent, a barna medvét, a szürke farkast, az eurázsiai hiúzt és a rozsomákot. Utóbbi az északi területeken honos nagy termetű, vérmes menyétféle. Nem szükséges hosszasan magyarázni, milyen fontos bármilyen élőhelyen a csúcsragadozók jelenléte, inkább fordítsuk meg: az egészséges, összetett ökoszisztéma jele, ha adott területen megélnek a nagyragadozók - írja a 24.hu.
Vegyesek az érzelmek velük kapcsolatban
Ami talán a leglényegesebb, hogy természetvédelmi szempontból rendkívül hasznos és örvendetes a visszatérésük. Viszont ott van a másik oldal is, mely mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni: leginkább az állattenyésztők és a vadgazdálkodók részéről van aggodalom, persze nem véletlenül. A régi-új helyzethez alkalmazkodni kell, hiszen hasznos és fokozottan védett állatokról van szó, korlátlan irtásuk ma már nem engedélyezett. A konfliktusmentesebb együttélés lehetőségét pedig meg kell teremteni, amihez elsősorban az érdekek és lehetőségek összehangolása szükséges - és ez az, ami nehéz.
Alapvetésként megfogalmazódott, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre, és ezzel a kijelentéssel talán nehéz is lenne vitatkozni. Dr. Patkó László vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője, aki a projekt hazai koordinálásáért felel elmondta, hogy a farkast például senki sem szeretné kiirtani, a természet része, a gazdák azonban jogosan várják el segítséget, kármegelőzési eszközöket, netán kártérítést az állam által fokozottan védett farkas esetleges kártétele elleni védekezéshez. Nagy hangsúlyt fektettek a különböző régiókban élő emberek tapasztalatcseréjére, és gyakorlati megoldásokra is. Vannak olyan érdeklődő gazdák, akik villanypásztort kapnak a területen illetékes nemzeti park igazgatóságtól, vagy képzett őrkutyákhoz juthatnak a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programnak köszönhetően, de a kármegelőzés részét képezheti védett éjszakai szálláshelyek kialakítása is.
- írja a lap.







-20211028_768-20211104.jpg)





