2017. július 25. kedd Kristóf, Jakab

Hírek - Állattenyésztés

Már nem sok kell ahhoz, hogy laborokban készüljön a hús

Az állattenyésztés nagy odaadást követel a gazdáktól, ráadásul mérhetetlen energiát emészt fel, és komolyan megterheli környezetünket. Lehet ugyanakkor, hogy egy-két évtizeden belül már laborokban gyártott húst vásárolhatunk, hiszen az ehhez szükséges technológia létezik.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Az emberiség rengeteg földterületet, vizet, időt, munkát, energiát áldoz a jószágtartásra, miközben az állatoknak is sokféle kellemetlenséget okoz az intenzív tenyésztés. Mivel napjainkban már nem számít különlegességnek, hogy 3D nyomtatással, gyógyászati célból emberi szervek és szövetek készülnek, a következő logikus lépés akár az is lehetne, hogy állati húst és bőrt állítsunk elő laboratóriumi körülmények között – vélik egyes szakértők.

A kereslet megvan, sőt a közeljövőben komoly növekedés várható e téren. Ma világszerte mintegy 60 milliárd haszonállat lát el bennünket hússal, tejjel, tojással, bőrrel, és 2050-re ez a szám 100 milliárdra nő, ami lassan tarthatatlanná válik. A művelésre alkalmas földek harmadát már most is a jószágaink foglalják el, de ők teszik ki az éves vízfogyasztás közel tizedét is, ráadásul az üvegházhatású gázok csaknem ötödét is az állataink produkálják. Miközben 1 kg búza megtermeléséhez 1700 liter vizet használunk fel, 1 kg marhahús előállítása ennek a kilencszeresét emészti fel. A legelvakultabb környezetvédők mellett egyre többen hangoztatják jogosan, hogy a ruházkodásunkért és élelmezésünkért állatokat tartani és lemészárolni nemcsak embertelen, de gazdaságtalan cselekedet is.


Tudományos szempontból az állatok számunkra hasznos részei viszonylag egyszerű szövetekből állnak, szakértők szerint nem nehéz tehát mesterségesen előállítani biotermékeket. Új iparág van születőben, amelytől ma még jogosan idegenkedünk, ezért erkölcsileg kevésbé aggályos produktumokkal igyekeznek meggyőzni a közvéleményt. Az állati eredetű, de mesterséges körülmények közt előállított bőr például megfelelhet erre a célra, hiszen az emberek többségét nem érdekli, pontosan miből készül az általa viselt kesztyű, táska, vagy cipő. A bőr egyszerű alapanyag, lényegében egyféle sejttípusból épül fel, ezért könnyű laboratóriumokban, nagyobb mennyiségben „kitenyészteni”.

A sejtek kivonásának folyamata az élő állat számára a kutatók szerint nem fájdalmas. A következő lépésben a sejteket szaporítják, több réteget helyeznek belőlük egymásra, és a maiaknál sokkal kíméletesebb kémiai eljárás során hozzák létre a feldolgozható ipari alapanyagot. A mesterséges bőrön nincs szőr, sérülés vagy egyenetlenség, és hulladék sem keletkezik a megmunkálása során, hiszen annyit, olyan alakban és rétegvastagságban állítjuk elő, amilyenre éppen szükségünk van. Az eljárás nem az ördögtől való, hiszen sejtkultúrákat már évezredek óta készítünk, a sörben, joghurtban is ez van, most csupán ki kellene terjeszteni a technológiát a bőrre, húsra is.


Egy kínai biotechnológia konzorcium már 2015-ben bejelentette, hogy Peking közelében egymillió tehén klónozására alkalmas gyárat létesítene. A cél a sokasodó lakosság egyre növekvő húsigényének kielégítése lenne, hiszen ennek a fontos fehérjeforrásnak 2003 és 2013 között 25%-kal emelkedett az egy főre jutó fogyasztása a távol-keleti országban, és mára elérte az évi 60 kg-ot.

A kínaiak egyelőre nem laborokban állítanák elő a húst, hanem kiválogatnák a legmegfelelőbb tulajdonságokkal (ízletesség, betegségekkel szembeni ellenállóság) rendelkező állati egyedeket, és azokat másolnák le újra meg újra. Ezzel viszont nem oldanák meg a hagyományosan felmerülő problémákat (trágyaelhelyezés, metánkibocsátás), pedig Kínában a nagyüzemi mezőgazdaság már most jobban szennyezi a vizeket, mint a nehézipar. A problémára hatékonyabb válasznak tűnik tehát a laboratóriumi hústermelés, bár az egyre igényesebbé váló lakosság részéről máris nagyon komoly az ellenállás az ilyen kísérletekkel szemben.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu