Szlovákiában a fertőzött telephelyek 3 kilométeres körzetében a háztáji állatokat is le kell ölni, ami jelentős ellenállást vált ki a gazdák körében.
Tovább terjed a száj- és körömfájás-járvány itthon, 2300 marhát kell leölni a magyar településen.
Pásztor Szabolcs elmondta, hogy valamivel jobb a helyzet itthon, de nem lélegezhetnek fel a gazdák.
Új szenzorrendszer segíthet az állattartóknak pontosabban észlelni a betegségeket.
Új intézkedések a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben: több vármegyében feloldották a korlátozásokat.
A szakember szerint minden probléma ellenére is jónak mondható a hatósági állatorvosi rendszer Magyarországon.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
A vizsgálatok folyamatosan zajlanak, és eddig még nem találtak újabb fertőzést Magyarországon.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
Egyre több állatkert vezet be korlátozásokat, illetve látogatási tilalmat a száj- és körömfájás vírus miatt.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
A döntés okát nem részletezték, csupán annyit közöltek, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A dróntechnológia forradalmasíthatja az állatjólléti és járványvédelmi állatorvosi gyakorlatot.
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
Kezdeményezés indult a lovaknak és lóféléknek szánt hatóanyagok jegyzékének felülvizsgálatáról.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
