A szakember szerint minden probléma ellenére is jónak mondható a hatósági állatorvosi rendszer Magyarországon.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
A vizsgálatok folyamatosan zajlanak, és eddig még nem találtak újabb fertőzést Magyarországon.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
Egyre több állatkert vezet be korlátozásokat, illetve látogatási tilalmat a száj- és körömfájás vírus miatt.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
A döntés okát nem részletezték, csupán annyit közöltek, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A dróntechnológia forradalmasíthatja az állatjólléti és járványvédelmi állatorvosi gyakorlatot.
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
Kezdeményezés indult a lovaknak és lóféléknek szánt hatóanyagok jegyzékének felülvizsgálatáról.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Nagyon fontos, hogy a hidegben kiemelt figyelmet fordítsunk az állatokra, ne hagyjuk egyedül őket!
A tavalyi évben a mentett állatok legnagyobb részét madarak tették ki, ami 1301 egyedet jelent.
Az elkövető apróvadakra, különösen rókákra, borzokra és aranysakálokra vadászott.
Balatonmáriafürdőn veszélyben vannak a macskák, a helyiek szerint fagyállóval mérgezhetik az állatokat.
2018-ra a tengeri és édesvízi ökoszisztémákban több mint 114 vízi fajban találtak mikroműanyagokat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
