A csincsillatartás jövedelmező tevékenység, ám az elmúlt évek kihívásai nem kímélték ezt az ágazatot sem.
A kutatók egy nemzetközi folyóiratban megjelent friss tanulmányban számolnak be albínó erdei siklók jelenlétéről Magyarországon.
A téli hónapokban nappal látható, reszkető vagy bizonytalan járású sün egyértelmű vészjelzés, figyeljünk oda!
Szörnyű állatkínzás történt Nógrádban, tucatnyi fajtiszta macskát mentenek az állatvédők.
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
Megszaporodtak a medvetámadások Görögország északnyugati részén, de a farkasok is egyre több problémát okozna a lakosságnak.
A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
Bár sok helyről hallani, hogy Halloween után a töklámpások az erdei állatok táplálékává válhatnak, ez nem mindig járható út.
A digitalizáció ma már lehetővé teszi a betegségek vagy az ivarzás jeleinek folyamatos, valós idejű monitorozását.
Finnországgal és Görögországgal együtt a lengyelek a vezető prémesállat-tenyésztő országok között vannak Európában.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
Szeptember végétől megkezdte a Magyar Államkincstár az Őshonos állatok in situ támogatásának pályázatára beérkezett kérelmek elbírálását.
A magyarországi kóbor állatok problémájának gyökerét kívánja kezelni az Orpheus Állatvédő Egyesület azzal, hogy támogatja a szabadban tartott kutyák és macskák ivartalanítását.
A városba "látogató" szurikáták a fajukra jellemző kíváncsisággal álltak a szokatlan helyzethez.
A hullajtott szarvasagancsok iránti növekvő kereslet súlyos természetvédelmi problémákat okoz.
Szeptember 11-én a Nébih kéknyelv betegség jelenlétét erősítette meg, két Somogy vármegyei húsmarha-állományban.
Kisállat-kereskedések voltak a Szupermenta teszten, több helyen is találtak problémát.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
