A legrosszabb, amit tehetünk, ha tudatosan etetjük ezeket az állatokat - hiába is csábít minket.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye újabb területén jelent meg a madárinfluenza, gyorsan terjed a betegség.
Az ajándékba megvásárolt élő állatok az ünnepek után sok esetben unott teherként az utcára kerülnek.
Idén is sok nehézséggel kellett szembenéznie a magyar állattartóknak, de a legtöbben a tavalyihoz képest jobb évet zártak idén.
Norvégiában a közel egy millió hektár mezőgazdasági terület mintegy kétharmada legelő.
Bács-Kiskun vármegye újabb területén jelent meg a madárinfluenza
Az alacsony árak ellenére is kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
Hazánkban a legeltetési idény általában április közepétől, végétől október végéig tart, de vannak ettől eltérő gyakorlatok is.
Hacsak nem történik valami váratlan esemény, jövőre is folytatódhat az állattenyésztési ágazat sikerszériája.
A magyar állattenyésztés hatékony megoldásokat kínál a népességnövekedés jelentette problémákra.
Ötmilliárd forintból építették fel Európa egyik legmodernebb szarvasmarhatelepét Nádudvaron.
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
Legalább 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezik az élelmiszerágazatban Magyarországon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Hajdú-Bihar vármegyében.
Egyre több nő dolgozik a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és a szaktanácsadásban, de nehéz utat kell megtenni odáig.
Időről időre felmerül az európai húsadó bevezetésének ötlete, a NAK nem támogatja az ötletet.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
A kutyatartó háztartások aránya 2018-ban 36 százalék volt, míg a 2023-as adatok szerint már 56 százalék.
November 9-ig véleményezhető a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletének tervezete.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.