Agrárpénzek | 2016. december 29. 08:00
Külföldiek a magyar agrobizniszben: négy országból jönnek a legtöbben
Osztrák, német, holland és olasz befektetők az agrárcégekben.
2026. január 23. péntek Zelma, Rajmund
Osztrák, német, holland és olasz befektetők az agrárcégekben.
Egyre több haszonnövény terem meg a felmelegedés miatt.
A növénytermelés jobban, az állattenyésztés kevésbé járult hozzá a növekedéshez.
Jön a X. Jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok.
Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére figyelmeztet a FAO.
Az uniós versenyben lemaradtunk, exportunk 80%-a mégis a közös piacon talál helyet.
Ausztriában történt az eset.
A digitális technológia a gazdák kapuját is döngeti.
Módosította a felhívásokat a Miniszterelnökség.
Kiírta az állattenyésztési felhívásokat a Miniszterelnökség.
2020-ra PRRS-mentes lehet a hazai sertésállomány.
Egyre kevesebb a minőségi munkaerő a mezőgazdaságban.
Ismét a precíziós gazdálkodásé lesz a főszerep.
Sokan úgy bánnak a törpemalacokkal, mint saját gyerekeikkel.
Valószínű, hogy tavaly is 8 milliárd euró körüli volt az agrárexport.
Az állattenyésztők és a növénytermesztők is pályázhatnak.
Több idő alatt lehet felkészülni a trágyatárolós pályázatokra.
Nyernek a növénytermelők, buknak az állattartók.
Az állattenyésztők nélkül durván csökkent volna az agrárteljesítmény.
Folytatódnak a demonstrációk.
A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
