Aggasztó dolog történik rengeteg élelmiszerrel az EU-ban: nincs mese, lépni kell
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
Az uniós állampolgárok bevonásával csökkentené az élelmiszerpazarlást az Európai Unió.
Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok, de még mindig sok étel kerül a kukába hazánkban.
Egy friss felmérés alapján a magyarok 23 százaléka saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob ki.
Rengeteg friss gyümölcs, zöldség, valamint kenyér és tejtermék végzi a kukában hazánkban.
Így is lehet szelektíven gyűjteni.
Ezekkel a trükkökkel gyerekjáték lesz a komposztálás.
Teljesen átalakulhat a frisspiaci zöldségek és gyümölcsök csomagolása.
Cél, az élelmiszerpazarlás csökkentése.
Új szabályozás nehezítheti meg a kiskereskedők életét.
Augusztus 31-ig lehet jelentkezni a díjra.
Idén is folytatódik a Nébih Maradék nélkül programja.
Félmillió ember teljes élelmezését pazaroljuk el minden évben.
A fogyasztók egyre tudatosabban keresik a friss, egészséges élelmiszereket.
Az elmúlt években 4%-kal csökkent a háztartási élelmiszerhulladék mennyisége.
Társadalmi célú kampány indult az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.
Online fogyasztói vizsgálatot folytatott le a Nébih a témában.
Az élelmiszerek tudatos felhasználására hívják fel a figyelmet.
Így lesznek maradékmentesek az ünnepek.
Bővült az ASP miatti fertőzött terület nagysága.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.