A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig 3 alkalommal, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 65,5 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg.

A mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Különösen látványos eredményt értünk el a pékáruknál: 5 év alatt fejenként 3,1 kg-mal sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét, de a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, e kategóriában a csökkenés 2,6 kg/fő/év volt. Utóbbi fejlődés ellenére a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok (10,7 kg/fő/év) vezetik. Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg/fő/év), valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk (3,4 kg/fő/év) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,4 kg/fő/év) kerül a szemetesbe.

Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja, így különösen örömteli, hogy a felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. Az összes élelmiszerpazarlása azonban még így is tetemes, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből további 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Ezért is kiemelten fontos a folyamatos edukáció, amelyben hatékony segítséget nyújtanak a Nébih Maradék nélkül programjának felületei. A legfrissebb pazarlás-megelőző tippgyűjtemény már elérhető a program weboldalán: https://maradeknelkul.hu/2022/09/28/apro-lepesekkel-az-elelmiszerpazarlas-csokkenteseert/

További érdekességek

• Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek. Éppen ezért az ENSZ fenntarthatósági céljai között szerepel, hogy felére kell csökkenteni a háztartások élelmiszerpazarlását 2030-ig.
• A kutatásból kiderült, hogy egyre többeket foglalkoztat az élelmiszerhulladékok környezetbarát elhelyezésének módja: 5 év alatt csaknem 7%-kal növekedett a komposztálásra kerülő maradékok aránya.
• A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtattunk volna a fogyasztói szokásainkon, vagyis a 2016-os pazarlási szintet tartottuk volna, akkor ez az összeg 44.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 9000 Ft-ot spóroltunk meg a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással.