Rengeteg magyar vesz ilyen élelmiszert, végül mégis kidobják: miért?
A kutatók a legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte.
A kutatók a legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
Meghatározó lehet az élelmiszerfelesleg mentése a mezőgazdaságból a szakértők szerint.
Közel 500 friss termékre már nem lesz rányomtatva a lejárati dátum, melynek célja a pazarlás csökkentése.
Mindössze egy évig tartott az élelmiszerárstop helyére behozott kötelező akciózás.
Magyarország továbbra is szoros együttműködésre törekszik az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel.
Egy egyszerű eljárással hihetetlen mennyiségű fokhagymát lehetne megmenteni a kidobástól.
Az élelmiszerpazarlás általában akkor fordul elő, amikor az emberek túl sokat vesznek, és nem használják fel az összes ételt.
Az Európai Parlament javaslatának célja az élelmiszer- és textilhulladék keletkezésének megelőzése és a kezeletlen szemétmennyiség csökkentése.
Terítéken vannak a Magyar Élelmiszerkönyv várható változásai, új szabályozások lehetnek.
A karácsonyi akció után most húsvétra gyűjt adományokat az Élelmiszermentő Központ.
Három nagy témakör megvitatását szeretné elérni Magyarország uniós elnöksége alatt.
Fontos,hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a rossz tárolási technológia miatt.
Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István a Kék bolygó című podcastben.
A tudatos vásárlásra és az élelmiszerbiztonságra hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az európai mezőgazdaság szabályozása során számos, egymásnak ellentmondó tényezőt is figyelembe kell venni.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
Magyar résztvevőkkel indult az élelmiszerpazarlás elleni FoodwaStop COST projekt.
Az Eurostat jelentése szerint a 2021-es évben fejenként 131 kg élelmiszer landolt a kukában az uniós tagállamokban.

Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.