A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
A heti nagybevásárlás a múlté lesz, otthon élelmiszernyomtatókkal hasznosítjuk a maradékot - állítják élelmiszer-futurológusok.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
Magyar alapanyagból nem volt hiány az idén, bőséges hazai húsvéti sonka kínálat várja a vásárlókat.
A szegedi Ételt az Életért Misszió keretében nem csak élelmiszert adományoznak, hanem a kidobástól is megmentik az ételt.
Négy országban van jelen és további terjeszkedést tervez az élelmiszermentéssel foglalkozó Munch.
Számos módon újrahasznosítható az élelmiszer-hulladék, világszerte küzdenek a cégek a veszteségek értékké alakításáért.
Az elmúlt 10 évben megduplázódott a magyar nyelvű képzésben hallgatók létszáma az Állatorvostudományi Egyetemen.
A volt köztársasági elnök szerint az új technológiák és a fenntartható gazdálkodási módszerek kulcsfontosságúak a szektor jövője szempontjából.
A Nébih Maradék nélkül programja is csatlakozik az idei Európai Hulladékcsökkentési Héthez.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
Némi odafigyeléssel megelőzhető, hogy akár alapanyagok, akár készételek feleslegesen a kukába kerüljenek.
November 6-ig lehet pályázni az Európai Hulladékcsökkentési Hétre, a fő téma az élelmiszerpazarlás.
Megdöbbentő mértékű pazarlásról tanúskodnak egy menzán végzett felmérés eredményei.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium gerincét a kis gazdaságok alkotják.
A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
Így segítenénk elő az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos ismeretek, kutatások és legjobb gyakorlatok cseréjét.
A FAO szakértője szerint Nigériában a rossz élelmiszer-ellátási lánc miatt a megtermelt javak fele megy veszendőbe.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
Ma van az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja - egy globális probléma, amely még a szegény országokat is érinti.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
