A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Ha eddig nem volt elég baja az európai borászoknak, az amerikai elnök vámdöntése most feltette az i-re a pontot.
Március 26-án újabb települések azonosították a ragadós száj-és körömfájást Magyarországon, de már Szlovákiában is jelen van a kór.
Az EU-n kívüli országok korlátozhatják a magyar húsok, húskészítmények és tejtermékek importját, ami közvetetten az uniós exportra is kihathat.
1973-ban Tótkomlóson az emberek sem hagyhatták el a települést – szólalt meg az akkori száj- és körömfájás eset idején dolgozó állatorvos.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
A tárcavezető szerint 2030-ra a magyar agrárium minden tekintetben Európa dobogósai közé kerülhet a gyorsuló fejlesztéseknek köszönhetően.
Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára, értéke 1,86 milliárd forintra nőtt 2024. január és november között.
A Kínába irányuló export mennyisége 5%-kal csökkent az előző évhez képest, ötéves mélypontot érve el.
Tovább bővült, és 6,4 százalékkal haladta meg a magyar agrárexport az év első felében a tavalyi értéket.
India fokozatosan feloldja a korábban bejelentett, a rizspiacon sok problémát okozó exporttilalmat.
Jócskán megugrott az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme az év első felében.
A balti-tengeri kikötők bővítésével az oroszok új piacokat keresnek a mezőgazdasági exportjuk számára.
Új rendszert vezet be Ukrajna a gabona- és olajosmag-szállítmányokra vonatkozó minimum exportárakra.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Hivatalosan is bejelentették, hogy dömpingellenes vizsgálat indul az európai sertéshús ellen.
Több mint két évtizeddel a tilalom bejelentése után újra mehet francia és ír marhahús Koreába.
Vizsgálatot követelnek a kínai cégek az európai tejtermékek ügyében, de nagyító alá kerülhet a sertéshús is.
Magyarországon szinte mindenki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, pedig ezen is túl kellene látnia a gazdáknak.
A keleti szomszéd jelentős agrártermelése ellenére is nettó élelmiszer-importőr, ez azonban néhány éven belül megváltozhat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.