Varsóban tanácskoztak a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kamara képviselői, de jelen volt a litván és a lett agrárkamara is.
A gyorsan változó környezetben különösen felértékelődik a tudatos piacszervezés és az exportkitettség csökkentése vagy éppen átalakítása.
A magyar gabonatermelők tonnánként nagyjából 10 euró versenyhátrányban vannak a környező országokhoz képest.
Ukrajnában jelentősen, ötszörösére bővült a burgonya importja, a legfőbb partnerek közé Lengyelország, Egyiptom és Hollandia tartozott az év első tíz hónapjában.
Franciaországban tíz százalékkal bővül az uborkatermés volumene az előző évhez képest.
Hullámzó szezont zártak a holland szamócatermesztők, a termelés szintje stabil volt, az árak azonban igen változékonyan alakultak.
Váratlan frakcióból, a Zöldektől érkezett támogatás a mezőgazdaságnak, fokozódik a helyzet.
Egy új uniós szabályozás vonatkozik a Nyugat-Szaharából származó koktélparadicsomra.
Lengyelországban magas árakkal zárul a hajtatott uborka szezonja, az utolsó belföldi tételek a kevés és drága spanyol import miatt magas árakon kerülnek a piacokra.
Az európai sertéspiac az ősz folyamán jelentős árcsökkenést tapasztalt, amely a magyar tenyésztőket is érzékenyen érinti.
A tavalyinál nagyobb termés, a visszafogott vásárlói költések miatt gyors ütemben csökken az alma ára az EU tagállamok piacain.
A szamócapalántákkal kapcsolatos minőségi problémákat a termőterület igen jelentős bővülése ellensúlyozza az idei szezonban.
A spanyol import megtorpanása miatt az október végi áresést követően ismét a magasba ugrott az uborka ára a lengyel nagybani piacokon.
Töretlen az igény a hazai csipkebogyó iránt, a kereslet az elmúlt évtizedben jelentős termelésbővülést eredményezett.
Az európai sertéságazatot 2025 őszén komoly piaci nyomás érte, elsősorban a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági feszültségek miatt.
Franciaországban a túltermelés ellenére is jó szezont zártak az uborkatermesztők.
Az Európai Unió többéves pénzügyi keretének tervezetében jelentős átrendeződés várható.
Az észak-afrikai ország egymás után köti a kereskedelmi szerződéseket, jelentősen növelve a mezőgazdasági termékek kivitelét.
Németországban 3,1 százalékkal bőségesebb körtetermés várható az előző évhez képest.
A 2025-ös nyár rendkívül aszályos időjárása komoly hatással van az ország agráriumára.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
