Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.
Magyar Péter: a kormány klíma-, víz- és energiagazdálkodási jogszabály-javaslatot terjeszt a parlament elé
A klímaváltozás hosszabb távon jelentősen megemelheti az élelmiszerárakat.
Mintegy ezer embert kellett kitelepíteni Spanyolország keleti részén erdőtűz miatt.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
A víz eltűnése a folyó gazdag, védett fajokat felvonultató halfaunáját is veszélyezteti.
A legfrissebb előrejelzések szerint több fronton is nehézségekkel szembesül a globális búzapiac.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Az aszályos időszakban is foglalkozni kell a növényvédelemmel, ám emiatt újabb problémák merülhetnek fel.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
A hét további részében is előfordulnak záporok, de az ezekből hulló csapadék is messze kevés ahhoz, hogy az aszályhelyzeten érdemben javítson.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
Az idei, 2026-os nyár szélsőséges időjárása és a folyamatos vízkorlátozások egyértelművé tették, hogy a hagyományos, vízigényes kertek fenntarthatatlanok.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Az aszálykár kivételesen a növény levágását követően is bejelenthető a hivatalos kárbejelentő felületen, a rendelet módosítás alapján, legkésőbb 2026. augusztus 31-ig.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
