A tavaly év eleji erős esőzések és a késői aszályok kombinációja sajátos kihívások elé állította a közép- és délkelet-európai növénytermesztőket.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Az Agrárminisztérium hivatalos lapjában jelent meg a tárcavezető döntése az aszályhelyzetről.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Soha nem volt még ilyen fontos a naprakész információ áramlás, a jövedelmezőség biztosítása és a növények alkalmazkodóképessége.
Súlyos aszály okoz gondot a bolgár zöldségtermesztők számára, ami az idei szezonban a termékek minőségét és kínálatát is befolyásolja.
Jövő hét elejéig még nem várható a kánikula enyhülése, és utána se nagyon lélegezhetünk fel.
Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
Több déli vármegyében is elkezdett felsülni a kukorica, sajnos az aszályt a pénteken érkező hidegfront sem enyhíti jelentősebb mértékben.
Az ország középső területein egyre súlyosabb az aszályhelyzet, óriási szükség lenne a csapadékra.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
Tartós aszály sújtja a spanyol fokhagyma-termesztőket, pedig korábban már a munkaerőhiánnyal is meggyűlt a bajuk.
A rendkívüli szárazság miatt aszályhelyzetet hirdettek Olaszországban több déli régióban.
Az ország több pontján nagy volt a szárazság, de az elmúlt napok csapadéka jól jött a földeken.
Újabb aszály fenyegeti Magyarországot, a szakértők szerint azonnali megoldás kell ellene.
Becslések szerint már most 100 milliméter csapadék hiányzik a keleti országrész egyes megyéiben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.