Különös toxin robbant be a magyar erdőkben: burjánzik a forróság miatt
Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt.
Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
Vasárnapig az ország 99 százalékán egy csepp eső sem fog esni, pedig már most nagyon száraz a talaj.
Szántóföldi növényeink egyre jobban szenvednek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog látszódni.
A Kárpát-medence sajátos földrajzi adottságai miatt hazánkban fokozottabban érvényesül a felmelegedés hatása.
Mostantól működik az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon, mutatjuk, mit érdemes tudni róla.
A tavaly év eleji erős esőzések és a késői aszályok kombinációja sajátos kihívások elé állította a közép- és délkelet-európai növénytermesztőket.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Az Agrárminisztérium hivatalos lapjában jelent meg a tárcavezető döntése az aszályhelyzetről.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Soha nem volt még ilyen fontos a naprakész információ áramlás, a jövedelmezőség biztosítása és a növények alkalmazkodóképessége.
Súlyos aszály okoz gondot a bolgár zöldségtermesztők számára, ami az idei szezonban a termékek minőségét és kínálatát is befolyásolja.
Jövő hét elejéig még nem várható a kánikula enyhülése, és utána se nagyon lélegezhetünk fel.
Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
Több déli vármegyében is elkezdett felsülni a kukorica, sajnos az aszályt a pénteken érkező hidegfront sem enyhíti jelentősebb mértékben.
Az ország középső területein egyre súlyosabb az aszályhelyzet, óriási szükség lenne a csapadékra.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.