Egyre súlyosabban sújtja az aszály a magyar szántóföldeket, ám komolyabb esőre továbbra sincs kilátás.
A tavalyról áthúzódó aszály és a téli csapadékhiány olyan krízist válthat ki, amely komoly gondokat okozhat idén
Egyre súlyosbodik az aszályhelyzet, az ország nagy részén már most kritikusan száraz a talaj felső félméteres rétege.
Csak rövid időre tér vissza a kánikula, aminek a hét második felében érkező front vet véget.
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
Vasárnapig az ország 99 százalékán egy csepp eső sem fog esni, pedig már most nagyon száraz a talaj.
Szántóföldi növényeink egyre jobban szenvednek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog látszódni.
A Kárpát-medence sajátos földrajzi adottságai miatt hazánkban fokozottabban érvényesül a felmelegedés hatása.
Mostantól működik az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon, mutatjuk, mit érdemes tudni róla.
A tavaly év eleji erős esőzések és a késői aszályok kombinációja sajátos kihívások elé állította a közép- és délkelet-európai növénytermesztőket.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Az Agrárminisztérium hivatalos lapjában jelent meg a tárcavezető döntése az aszályhelyzetről.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Az utóbbi hónapokban már Burgenlandban is felbukkant a myxomatózis, amely az üregi, házi és immár a mezei nyulakat is súlyosan érinti.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
Közeleg a karácsony, így egyre több háztartásban bukkanhat fel a tél egyik slágernövénye, a karácsonyi kaktusz is.
