Több harmadik ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar baromfira, illetve baromfitermékekre.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
Kérődzők, lovak és húsevők növekvő jelentőségű vector-borne vérélősködőinek epidemiológiáját vizsgálták Észak-Vietnámban.
A németek kijelentették, hogy egyes korlátozó intézkedéseket, köztük az állatszállítás bizonyos korlátozásait nem hosszabbítják meg.
2023-ban a szalmonellózis továbbra is az egyik leggyakrabban jelentett zoonotikus betegség vol az EU-ban.
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Az új narancsfák a betegséget terjesztő levélbolha lárváit elpusztító fehérjét termelnek.
Nagy pofont kaphatnak a német termelők a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Új kutatások rávilágítottak arra, hogy bizony egészségügyi kockázatokkal járhat a húsfeldolgozó üzemekben dolgozni.
Németországban negyven év óta most először fordult elő ragadós száj- és körömfájás.
Több száz millió dollárral támogatta meg az USA kormánya a madárinfluenza elleni védekezést.
A mikroműanyagok - az 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék - mára mindenhol jelen vannak környezetünkben.
Az elismert virológus szakterülete a növényvírusok rendszertana és patológiája volt.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az ország visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát.
Kína leállította a kérődző állatokból készült termékek importját Horvátországból és Lengyelországból kéknyelv-betegség miatt.
A becslések szerint évente 23 millió ember érintett élelmiszer-eredetű megbetegedésekben Európában.
A gazdálkodók egyre inkább az innovatív mezőgazdasági gyakorlatok felé fordulnak a talaj egészségének megőrzése érdekében.
Az olasz mezőgazdaság új reménysége lehet a kaktuszkörte, miután az utóbbi években a Xylella nevű betegség pusztított az olajfaültetvényekben.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
