Válságosan kevés lett a termés Európa jelentős részén, ennek komoly hatása lehet az élelmiszerárakra.
Jelentős mértékű változás figyelhető meg a mezőgazdasági művelés alá vont területek méretében az elmúlt 12 évben.
Sosem látott aszály sújtja Kínát, ez pedig az globális problémát jelenthet az élelmezésbiztonságra.
A fenyők nagy részének nincs jövője Magyarországon az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt.
Az ország keleti régióiban komoly bajban vannak a növénytermesztők és az állattenyésztők is.
Magyarország almatermése az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a tavalyi 520 ezer tonnát követően.
Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek az európaiak, azon belül a Kárpát-medencében élők is.
Jó hírt kaptak a mezőgazdasági kistermelők Magyarországon, komoly támogatást kapnak.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a hétvégétől mérsékelten javulhat az aszályhelyzet Magyarországon.
Így óvjuk meg növényeinket a kánikulától!
Az aszály nagy vesztese az európai és a magyar agrárium voltak.
A fél kontinenst érinti a történelmi szárazság.
Hihetetlen károkat okozott az agráriumnak az aszály.
Évek óta nő a szemes cirok vetésterülete Magyarországon.
Most jönnek csak az igazán száraz évek!
Az elmúlt 120 év legszárazabb szüretkezdete az idei.
Egyre durvább következményei lesznek a klímaváltozásnak.
Hitelmoratóriumot hirdetett a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára.
Továbbra is kielégíthetőek a vízigények.
Rengeteg a kérdőjel az idei szőlőtermés körül.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.