Az ukrán gazdákat gyakran oligarchikus agrár-bárókként festik le, akik fenyegetést jelentenek az EU számára. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, amit jól példáz Olekszandr Hordijenko története is. Az 58 éves dél-ukrajnai gazda, akit nemrég orosz drón ölt meg, miközben háború sújtotta földjein dolgozott, a kitartás szimbólumává vált. Aknákat takarított el és drónok ellen védekezett, hogy megvédje munkásait és földjét - közölte a Politico.eu.

Az EU-ban elterjedt ellenséges hozzáállás Ukrajna mezőgazdaságához gyakran befolyásolja a blokk politikáját Kijevvel szemben. Lengyelországban a gazdák határblokádjai az ukrán gabonaimport miatt rontották a közvéleményt Kijev háborús erőfeszítéseiről. Magyarországon miniszterek figyelmeztetnek, hogy Ukrajna csatlakozása veszélyezteti az uniós mezőgazdasági támogatásokat, míg Franciaországban Macron elnök szigorúbb kvótákat sürgetett az ukrán gabonára.

Ezek mögött az aggodalmak mögött az ukrán mezőgazdasági óriások és oligarchák tulajdonában lévő holdingok képe áll, mint az MHP, a Kernel vagy az UkrLandFarming, amelyek méretükben a brazil vagy argentin agrárhatalmakkal vetekednek. Ezek a vállalatok uralják Ukrajna exportját és az európaiak szemében az ukrán mezőgazdaság arcává váltak. A valóság azonban összetettebb. Akhmil Alkhadzhi például egy közepes méretű, 3500 hektáros családi vállalkozást vezet, amely európai mércével hatalmas lenne, Ukrajnában azonban csak közepesnek számít. A háború alatt a búza ára tonnánként 250-300 dollárról 70 dollárra zuhant, a napraforgómagé pedig 600-650 dollárról alig 110 dollárra. A vállalkozás életben tartásáért Alkhadzhi eladta külföldi lakását, és továbbra is 60 munkást foglalkoztat.

Az ukrán agrárholdingjainak mérete valóban lenyűgöző. Anton Zhemerdeev, a TAS Agro menedzsere például 80 000 hektárt irányít öt ukrán régióban – ez az európai átlagos 17 hektáros gazdaságokhoz képest szinte elképzelhetetlen. Ihor Shyliuk Cygnet Agrocompany-ja 30 000 hektárt és egy cukorgyárat működtet Nyugat-Ukrajnában. Ugyanakkor az óriásvállalatok mellett Ukrajnában több tízezer bejegyzett családi gazdaság is működik, jellemzően 50-100 hektáros méretben, amelyek a belföldi piacokra termelnek. Közel 4 millió háztartás is megműveli a földet, összesen több mint 6 millió hektáron. Bár sokan csak egy-két hektárt művelnek, együtt ők termelik az ország burgonyájának 95 százalékát, zöldségeinek 85 százalékát, gyümölcseinek és bogyós gyümölcseinek 80 százalékát, valamint a tej háromnegyedét.

A háború arra is ösztönözte az ukrán mezőgazdaságot, hogy alkalmazkodjon. A kikötők elleni támadások és a gyakran korlátozott határok miatt a termelők nagyobb hangsúlyt fektetnek a feldolgozott árukra, mint a napraforgóolaj, a baromfi és a cukor, amelyek már most is az agrár-élelmiszeripari export közel felét teszik ki. Az EU-ban folyó vita gyakran figyelmen kívül hagyja ezt az összetettséget. Bár az európai gazdák félelmei Ukrajna méretével kapcsolatban nem alaptalanok, az oligarchákra való összpontosítás elfedi a valóságot: minden jachtklubon koktélpartit tartó holding mellett ezrével vannak családi gazdaságok, amelyek alkalmazkodnak az EU szabályaihoz, és milliók, akik hátsó kertjükben termesztenek burgonyát.