Együttműködési megállapodást kötött a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) Szlovákia harmadik legnagyobb felsőoktatási intézményével.
A MATE Alapítványának kuratóriumi elnöke szerint az alapítványi modell révén előrelépés történt az egyetem életében.
Jelentős mérföldkövet sikerült elérni, a pozitív hatások már most érezhetők.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Már a második legnépszerűbb szőlész-borász képző intézmény az országban a Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Cél, hogy Gödöllőn legyen Európa legszebb, legkomplexebb agráregyetemi tudományos és kulturális központja.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Ismét Gyuricza Csaba lett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Az ágazat jövője nagyban függ attól, hogy képesek-e a gazdák befogadni a fiatalok tudását vagy maradnak a megszokások.
Az ipari szintű élelmiszer-termelés lehet egyszerre egészséges és fenntartható is a szakember szerint.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
A MATE 2025-ben a 6. legjobb a QS világranglistáján szereplő tíz hazai egyetem között
Új lendületet vettek a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti agrárkapcsolatok.
Bemutatta a halászati szakirányú továbbképzési szak új képzési programját a Debreceni Egyetem.
A partnerek együttműködnek a vízgazdálkodásban, klímaalkalmazkodásban és az agrár-élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentésében.
A legfrissebb hírek szerint 4 év alatt mintegy 150 helyet javított a MATE a QS világranglistáján.
Az idei az elmúlt 13 év legmagasabb száma, ami azt jelenti, hogy összesen 129 730-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba.
Okoskert és technológiai újítások segítik a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának fejlődését.
Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van, a szabályozási és hatósági munkákban szintén szükség van a fiatal szakemberek tudására.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
