Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Csökkenteni kell az európai mezőgazdaság üvegházhatású gázok kibocsátását, ez pedig adók nélkül nem megy.
Krisna-völgy közössége több mint harminc éve döntött úgy, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat.
A vízmegtartó gazdálkodás hozzájárul az ökoszisztémák diverzitásához és stabilitásához is, mivel segít megőrizni a vizes élőhelyek állapotát.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
A hőszivattyúk a környezetből nyerik a hőt, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési és hűtési rendszerek.
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Nem csak a termelőknek, a vállalatoknak is vállalniuk kellene a fenntarthatóság költségeit egy jelentés szerint.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
A volt köztársasági elnök szerint a jelenlegi művelési technológiákkal elveszíti a talaj a képességeit.
A fenntarthatóság az, amikor csak annyit vesz el az ember a természettől, amit az pótolni tud.
Hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
