A hőszivattyúk a környezetből nyerik a hőt, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési és hűtési rendszerek.
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Nem csak a termelőknek, a vállalatoknak is vállalniuk kellene a fenntarthatóság költségeit egy jelentés szerint.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
A volt köztársasági elnök szerint a jelenlegi művelési technológiákkal elveszíti a talaj a képességeit.
A fenntarthatóság az, amikor csak annyit vesz el az ember a természettől, amit az pótolni tud.
Hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A szakemberek szerint a műtrágyák és inputanyagok csökkentésével is lehetséges a mostani hozamok tartása, sőt, ezek növelése is.
A német agrárminiszter célja, hogy a biogazdálkodás arányát 2030-ra 30%-ra tornásszák fel.
Fenntartható talajművelést segítő rendszert dolgoznak ki a szegedi Karotin Kft-nél.
Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet, így a borászatban is.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
