A Nébih keresi meg az eGN adategyeztetésben érintett gazdálkodókat Magyarországon.
A dühösen tüntető lengyel gazdák tojással dobálták meg az Európai Bizottság irodáját Wroclawban.
Adategyeztetési lehetőség az elektronikus gazdálkodási naplónál, erre jó lesz odafigyelni.
Az indiai hatóságok kedden könnygázt vetettek be a terményekre garantált felvásárlási árat követelő gazdák ellen.
A gazdák traktorjaikkal egyebek mellett elhaladtak a Colosseum előtt, ahol a gyalogosok megtapsolták őket.
A tiltakozás fő eleme a határblokád, a lengyelországi közúti forgalom lassításának pedig ezt "támogató" jellege van.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
2024-ben február 15-ig rögzíthetik az érintettek a támogatási programokhoz kötődő gazdálkodási naplókat az eGN rendszerben.
Az uniós agrárpolitika ellen tüntettek pénteken máltai gazdák, akik szerint "az EU megöli a farmereit".
Az Agrárminisztérium két héttel, február 15-ig meghosszabbította a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot.
A következetlen uniós agrárpolitika ellen tiltakozó termelők óránként legfeljebb csak néhány kamiont engednek az egyik országból a másikba.
Az Olaszországot észak-dél irányban összekötő autósztráda kapuit és a városokba bevezető utakat zárták el traktoraikkal hétfőn az olasz gazdák.
Szakmai fórummal egybekötött eseményen díjazta a gazdákat a Kukorica Kör Egyesület.
A hétvégén is folytatódtak Romániában a gazdák és fuvarozók tüntetései, nem csillapulnak a kedélyek.
Gazdák és fuvarozók spontán tüntetése okoz fennakadásokat a közlekedésben Bukarest és más romániai nagyvárosok környékén.
A munkaerőhiány évről évre komoly gondokat okoz, így nem meglepő, hogy már egyre több helyen találkozni robotokkal, drónokkal.
2023 decemberében a magyar gazdák 49,6 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A 2023. év vonatkozásában papír alapon vezetett eGN-t 2024. január 31-ig fel kell tölteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületére.
Az elmúlt két évben 1200 milliárd forinthoz jutott a magyar mezőgazdaság, ebből 750 milliárdot fizettek ki a vidékfejlesztési programokra.
Elengedhetetlenné vált az éghajlatbarát mezőgazdasági termelés, amiért komoly erőfeszítéseket kellene tenni.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
