Egyre több magyar tart ilyen állatot: tényleg ennyire jó befektetés?
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Ezúttal egy merinó tért vissza az élet vadabb oldaláról.
Nagyot robbantana ezzel a különleges kecskeméti fajtával a magyar férfi.
Megváltoztak a szokások.
A jószágról megmentői több mint 35 kilónyi gyapjat nyírtak le.
A járvány a globális gyapjúpiacra is hatással van.
Hét éve egy tűzvész következtében szökött meg, és most tért haza.
A világ legrégebbi spermájával termékenyítettek meg juhokat.
Agyon is nyomhatta volna az óriási túlsúly az elkóborolt állatot.

Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.