A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Ezúttal egy merinó tért vissza az élet vadabb oldaláról.
Nagyot robbantana ezzel a különleges kecskeméti fajtával a magyar férfi.
Megváltoztak a szokások.
A jószágról megmentői több mint 35 kilónyi gyapjat nyírtak le.
A járvány a globális gyapjúpiacra is hatással van.
Hét éve egy tűzvész következtében szökött meg, és most tért haza.
A világ legrégebbi spermájával termékenyítettek meg juhokat.
Agyon is nyomhatta volna az óriási túlsúly az elkóborolt állatot.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.