Egyre több magyar tart ilyen állatot: tényleg ennyire jó befektetés?
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Ezúttal egy merinó tért vissza az élet vadabb oldaláról.
Nagyot robbantana ezzel a különleges kecskeméti fajtával a magyar férfi.
Megváltoztak a szokások.
A jószágról megmentői több mint 35 kilónyi gyapjat nyírtak le.
A járvány a globális gyapjúpiacra is hatással van.
Hét éve egy tűzvész következtében szökött meg, és most tért haza.
A világ legrégebbi spermájával termékenyítettek meg juhokat.
Agyon is nyomhatta volna az óriási túlsúly az elkóborolt állatot.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.