Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Idén a ponty és a szürkeharcsa ugyanolyan áron lesz elérhető a piacokon, mint tavaly.
A támogatás akár már 1 hektáros tóterület esetén igényelhető a haltermelők számára.
Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban is.
A klímaváltozás és annak következményei elintézhetik a lazactenyésztést a norvégoknál.
Elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése Magyarországon.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Még mindig rengeteg mendemonda kering az angolnákról Magyarországon, pedig őshonosak nálunk.
Az elmúlt ötven év leggyorsabban növekvő mezőgazdasági ága lett az akvakultúra, amelyben van még potenciál a FAO közlése szerint.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Sikeresen lezajlott a Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projekt.
Az étkezési haltermelés negyven százaléka a karácsonyi időszakban kerül piacra Magyarországon.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Több milliárd forintnyi krízistámogatás áll a halgazdálkodási ágazat rendelkezésére.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.