Egyre több ilyen madár bukkan fel Magyarországon: ezt jó, ha tudod róluk
A fehér gólya fokozottan védett státusza miatt természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A fehér gólya fokozottan védett státusza miatt természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Meglepő eredmény született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos sirályszámlálásán.
Új iránymutatás jelent meg a drónok használatával kapcsolatban, erről mindenkinek tudnia kell.
Egyre több olyan fehér gólya él Magyarországon, amelyik rendszeresen itt tölti a telet.
A vonuló madarak védelmét segíti a madárgyűrűzés, de ehhez nemzetközi összefogásra van szükség.
A faj ritka egész Európa területén, mindössze két alkalommal került elő, most hazánkban fogtak be egy példányt.
A madármegfigyelés egy verseny az európai országok között, amelyben Magyarország mindig kiemelkedően szerepel.
Rekordot döntött a vonulásra összegyűlt kék vércsék száma a Kárpát-medencében.
A vízimadarak etetésének mellőzésére szólította fel a lakosságot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert már alkalmazkodtak az itteni időjáráshoz.
A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét.
Óriási átalakulások történnek a madárvilágban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.