A Magyar Haltani Társaság által szervezett 17. "Év hala" választáson a vágótok nyerte el a 2026-os címet a szavazatok 45,2 százalékával.
A Magyar Haltani Társaság ismét nyilvános szavazást hirdetett az Év hala cím elnyerésére.
Súlyos halpusztulás történt a Sárszentmihályi-tározón, ahol két hullámban több száz kilogramm hal veszett oda.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A horgászfogás mennyisége éves összevetésben 0,2 százalékkal, 4488 tonnára nőtt 2023-ban itthon.
Melyik faj viselheti 2024-ben az "Év hala" címet? Ezt azok döntik el, akik 2023. december 31-én déli 12 óráig leadják szavazatukat.
A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára.
Várható a közeljövőben valamilyen szintű korlátozás bevezetése, legkésőbb a 2024. évi horgászrendben.
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
Tavasszal gyakrabban jelennek meg a legyengült, beteg vagy elöregedett halak tetemei a Balatonban.
Már a Magyarországon található őshonos halakat veszélyeztetik az inváziós fajok a vizekben.
Az eddigi vizsgálatok természetes jelenségre utalnak.
Megérkezett a halastavak új sztárja.
Második lett a fürge cselle, harmadik pedig az angolna.
A Nébih ÁHSZ betiltotta a haltermékek árusítását.
Teljesen természetes biológiai jelenség áll az eset hátterében.
Száz mázsa haltetemet találtak a szajoli Holt-Tiszán.
Mindhárom személy ellen eljárás indult.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
