Több magyar élelmiszer is kaphat ilyen védjegyet: itt a lista
A 2026-os év januárjától újabb magyar termékek pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.
A 2026-os év januárjától újabb magyar termékek pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.
Egyre több fogyasztónak segít a tudatos választásban a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy.
A rövid ellátási láncok megkerülhetetlen szereplői a jövő élelmiszer-termelésének.
2024. szeptember 6-án az Édesipari termékek közül elsőként már a Szaloncukor termékkategóriában is megnyílt a pályázati lehetőség.
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2019-ben hozta létre a KMÉ védjegyet.
Új Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyes pályázati lehetőség nyílt meg itthon.
Fontos lehet az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozás a pályázati felhívások értékelésénél.
Egyre több hazai élelmiszer rendelkezik a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjeggyel.
A KMÉ-védjegy használati jogát három évre kaphatják meg a gyártók és a forgalmazók.
Már csak néhány napig pályázhatnak az uniós támogatásra a magyar almatermesztők.
Már közvetlen préselésű almalevek is pályázhatnak a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyre.
Március 1-től pályázható a minőségrendszerekhez történő csatlakozást ösztönző felhívás.
A Termékmustrára végül a csemege, a paprikás és/vagy csípős szalámik, valamint a téliszalámi megnevezésű termékek kerültek be.
A KMÉ egy olyan védjegy, amely utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére.
Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer.
A cél, hogy minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert.
A megfelelő működéshez átlátható szabályzatra van szükség.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.