Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?
Évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klímának is jót tenne.
Az ENSZ közlése szerint a klímaváltozás lassú kezelése nehezíti a fejlesztési célok teljesítését is.
Az EU-ban zajló vita az új géntechnológiák használatáról nyáron tovább folytatódott a Bizottság új tervezetével.
Zöld agrárgazdaság, avagy eljött az ideje felkészülni az alkalmazkodásra és a legújabb technológiákra.
Megkezdődött a fák kiszállítása hazánkban a Településfásítási Program őszi időszakában.
Az ENSZ-főtitkár szerint még elkerülhető a klímakáosz legszörnyűbb része, de fogytán az idő.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
A klímaváltozás miatt virágzik a mangótermesztés Olaszországban: Szicíliában több mint ezer hektáron termesztik.
Évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek Magyarországon, amiből nagy baj lehet.
Tovább kell növelni a szójatermesztést hazánkban, a cél ebből is az önellátás Farkas Sándor közlése szerint.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Az ÖMKi az őszi vetések közeledtével a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra bíztat.
Az átlagosnál melegebb és esősebb volt az augusztus Magyarországon, ám a sok csapadékból nem jutott az Alföld délkeleti részére.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A 40 fok feletti kánikula károsítja a szőlőt, az idei bortermés is kevesebb lehet.
Egyre komolyabb hatással van az éghajlatváltozás a spanyol görög- és sárgadinnye ágazatra.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
Az élelmiszergyártókon kívül más szektorok, mint például a sörgyárak, is keresik a fenntartható megoldásokat.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Jelentősen felpörögtek az események Trump döntése miatt, a magyar gazdák is félnek a következményektől.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
