Ijesztő dolog derült ki a magyar talajokról: lépni kell, különben nagy baj lesz
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Nagy István elmondta, a szélsőséges időjárás globális kihívások elé állítja hazánkat is, amit egyedül nem tudunk megoldani.
A tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára.
Már idén is a szokásosnál forróbb nyár várható, de az igazi nagy baj 2024-ben üt majd be.
Egy új kutatás lehet a kulcsa annak, hogy rizsföldeket tudjunk ültetni a vörös bolygón?
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
A magyar kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát.
Csökkent a húsmarhatartás jövedelmezősége Magyarországon, sok a nehézség, fontos a hatékonyság.
2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit.
Spanyolország, Belgium és Magyarország felelőssége a kiszámítható körülmények biztosítása az európai gazdáknak.
Magyarországnak a jelenleginél többet kellene tennie a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.
A földigiliszták munkájukra hívja fel a figyelmet a Kwizda által alapított Nova Agriculture díj, amelynek összdíjazása idén több mint kétmillió forint.
Drágábbak lesznek az élelmiszerek, mert romlik a földek minősége, ráadásul a klímaváltozás is csak fokozza a bajt.
Ha elegendő élelemmel akarjuk ellátni a folyamatosan növekvő emberiséget, fokoznunk kell a mezőgazdasági termelés intenzivitását.
A globális felmelegedés csökkenti a vizes élőhelyek képességét az üvegházhatást okozó gázok megkötésére.
Az előrejelzések szerint az idei évben sem lesz nyugta az emberiségnek a szélsőséges időjárástól.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd, vélhetőleg 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.

Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az Alapvetés podcast különkiadásában az Év Állattenyésztője és az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Már az ipari takarmányozás is megérkezett a humanizálódás előszobájába a Cargill szakembere szerint.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.