Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával júliusutolsó hetében.
Nyilvánvalóvá vált, hogy komoly éghajlatváltozás zajlik, amelyet a statisztikai adatok pontosan igazolnak.
A 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága.
A vártnál lassabb, de határozott pozitív fordulat látszik a magyar élelmiszer-gazdaságban.
Hiába a nagy remények, idén is jelentős veszteségekre számíthatnak a hazai termelők.
Idén rengeteg gyümölcsnek és zöldségnek jóval hamarabb kezdődött a szezonja Magyarországon.
Nem túl fényes eredményekkel fejeződött be az őszi vetésű növények aratása Heves megyében.
Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
A szántóföldi kultúrák közül a kukorica van a legrosszabb állapotban, az aszály mellett a gyapottok-bagolylepke kártétele is jelentős.
Nagy szüksége lett volna a csapadékra az elmúlt egy hétben nyári kapás növényeinknek, de sajnos csaknem országszerte száraz időjárás uralkodott.
Több déli vármegyében is elkezdett felsülni a kukorica, sajnos az aszályt a pénteken érkező hidegfront sem enyhíti jelentősebb mértékben.
A növény jobban tűri a hősokkokat és kevesebb csapadékkal is beéri, nem véletlen, hogy nő a vetésterülete idehaza is.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
2024-ben 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát Magyarországon, de idén rosszabb termés várható, mint tavaly.
A konyhakertben általában zöldségeket, gyógy-, és fűszernövényeket tartunk, pedig lehetne mást is.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében.
Ebben az időszakban lenne a legtöbb csapadékra szükségük a nyári kapás növényeinknek, de az elmúlt napok záporai csak kevés helyen enyhítették a hiányt.
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
A jó ideje tomboló hőség megtette a hatását a hazai földeken, a kukorica "furulyázik", az alsó levelei elszáradtak, megégtek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.